Az árak emelkedésének okai szerteágazók. A fontosabb hatások közé tartozik a mezőgazdasági termelői árak emelkedése, az energiaárak megugrása (pl. a hazai termelők kb. 20-30 százalékkal magasabb áron kapják a villamos energiát, mint EU-beli társaik), a hatósági díjak emelkedése, a csomagolóanyagok (amit a termékdíjak – ERP – növekedése is táplált), s nem mellékesen a bérköltségek emelkedése és az élelmiszer-kiskereskedelem nagy részét lebonyolító nemzetközi láncokra kivetett kiskereskedelmi különadó. Ezen túlmenően drágult a raktározás, illetve a gyengébb euró árfolyam miatt az importált termékek is többe kerülnek. A magasabb költségek beépülnek az árakba, mivel egyre kisebb tér van a növekvő költségek „lenyelésére”.

Érdemes összehasonlítani az árindex tavalyi és idei alakulását is! Január-május között tavaly 2,8 százalékkal, idén 2,6 százalékkal emelkedtek az árak az előző év decemberéhez képest, ami enyhe lassulást jelez. Az élelmiszerek esetében 1,9 százalék volt tavaly, idén 2,4 százalék lett az áremelkedés, a szolgáltatások esetében 5,3 százalék és 4,4 százalék a megfelelő mutató, miközben a háztartási energia a tavalyi 0,5 százalékos drágulással szemben idén már 6,4 százalékkal emelkedett. Szintén átlag felett nőtt a szeszes ital, dohányáru termékkör (2024-ben májusig 2,6 százalék, 2025 azonos időszakában 5,5 százalék). Ugyanakkor árcsökkenést mutatott ki a KSH a ruházkodási, a tartós fogyasztási cikkek, valamint az üzemanyagok esetében.