A tőkemérleggel együtt a külfölddel szemben 1 241 millió euró nettó finanszírozási képesség (többlet) keletkezett az egy évvel korábbi 1 430 millió euró finanszírozási igénnyel (deficittel) szemben. A szezonális hatások kiszűrésével a külső finanszírozási képesség 1 155 millió euró volt, a negyedéves GDP 2,4 százaléka.
Részletek
A külkereskedelmi mérleg javulását tükrözve 920 millió euró többletbe fordult az áruk egyenlege az egy évvel ezelőtti 2970 millió euró deficithez képest. Az áruk egyenlegének markáns javulását részben az energiaárak zuhanása miatt javuló cserearányok, részben a visszaeső belső kereslet okozta, hozzájárulva az import csökkenéséhez. Az idegenforgalom és szállítási szolgáltatások folytatódó helyreállása miatt a szolgáltatások egyenlegének többlete 2057 millió euróról 2420 millió euróra emelkedett. A folyó fizetési mérleg javulást azonban lassította, hogy mind az elsődleges jövedelmek, minid a másodlagos jövedelmek hiánya jelentősen emelkedett.
A bruttó külső adósság 123,4 milliárd euróra nőtt (a GDP 68,6 százaléka) az egy évvel ezelőtti 97,2 milliárdról, míg tulajdonosi hitelekkel számolva 166,5 milliárd euróra az egyévvel korábbi 137,4 milliárdról. A nettó külső adósság 31,5 milliárd euróra, a GDP 17,5 százalékára nőtt az egy évvel ezelőtti 15,8 milliárdról (a GDP 6,3 százaléka), míg a tulajdonosi hitelekkel együtt 40,4 milliárdra a tavalyi második negyedévben mutatott 24,5 milliárdról.
Tavaly összesen 13,9 milliárd euróra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az egy évvel korábbi 6,5 milliárdról, a GDP arányában pedig 8,2 százalékra az előző évi 4,2 százalékról, amit a cserearányromlás okozott, mivel önmagában az energiaegyenleg hiányának növekedése 9,8 milliárd euróval rontotta a külső egyensúlyt. A tőkemérleggel együtt számolva a külső finanszírozási igény 2,6 milliárd euróról 10,3 milliárd euróra emelkedett, azaz a GDP 1,7 százalékáról a GDP 6,0 százalékára.
