Intenzív növekedés leginkább Somogy, Pest és Tolna megyére volt jellemző a vizsgált három hónap során, a legkevésbé aktív Nógrád megyében is 14 százalékos növekedés mérhető.
A munkaerő-kereslet továbbra is kihívások elé állítja a vállalatokat a hazai munkaerőpiacon – derül ki a Profession.hu idei első negyedéves jelentéséből. Megoldást többek között a passzív jelöltbázis felkutatása jelenthet.
Somogy megyében nőtt a leginkább a toborzás intenzitása
A legtöbb új kollégát a fővárosban keresik a feladott álláshirdetések száma alapján, azonban ezzel párhuzamosan a toborzás jelenlegi volumenét összevetve a tavalyi év azonos időszakával elmondható, hogy a leginkább Somogy megyében történt növekedés, ahol 108 százalékkal több pozíciót hirdettek meg. Ezt követi sorrendben Pest megye (77 százalék), Tolna megye (73 százalék), Zala (71 százalék), Vas (70 százalék), Csongrád-Csanád és Győr-Moson-Sopron (67-67százalék), Baranya (64 százalék), Bács-Kiskun (58 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén (56 százalék), de az ország teljes területén számottevő a toborzás erősödése. A legkisebb mértékű emelkedés Békés (34 százalék), Heves (28 százalék) és Nógrád megyében (14 százalék) mérhető e téren.
A vendéglátás és a szakmunkás hirdetések gyarapszanak a leginkább
A munkaerőtoborzást kategóriánként vizsgálva elmondható, hogy a vendéglátás hirdetési volumene nőtt a legnagyobb mértékben az idei év elején az előző év azonos időszakához képest, azonban hozzá kell tenni az eredmény magyarázataként, hogy tavaly az első negyedévben még zárva tartottak a vendéglátóhelyek az országban. Ezt követik a szak-, betanított- és segédmunkás, valamint az adminisztrációs terület hirdetései. A legkisebb növekedést az építőipar és az IT programozás kategóriák produkálták.
Megyei szinten eltérés mutatkozik a munkavállalók iránti keresletben szakterületenként. Míg Borsod megyében az adminisztráció, IT fejlesztés és az egészségügyi területekben van a leginkább igény új munkavállalókra a tavalyi évhez képest, addig Komárom-Esztergomban az IT üzemeltetés, marketing és az oktatás nőtt a legnagyobbat és az egészségügy pedig jelentősen lecsökkent. Győr-Moson-Sopronban a vendéglátás, IT Programozás és a HR a legnagyobb növekvő, Fejérben pedig az üzleti támogató központok (az SSC szektor 9 hónapja őrzi dobogós helyét), a HR és az IT üzemeltetés szerepel a lista elején. Veszprém megyében a pénzügy, vendéglátás, valamint az egészségügy hármasa tudott a leginkább nőni.
A munkavállalók preferenciái és aktivitása térség és hivatás tekintetében
A vizsgált három hónap tavalyi év azonos időszakához képest 15 százalékos elmaradást mutat a munkavállalók jelentkezésének tekintetében – igaz, tavaly ebben az időszakban még a pandémia hatása erőteljesen meghatározta a piacot. Mindemellett a megyék közel felében növekedés mérhető – ez a pozitív elmozdulás elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint Baranya és Hajdú-Bihar területén történt.
Hivatásonként vizsgálva a jelentkezők számát a vendéglátás, hotel, idegenforgalom kategóriában feladott hirdetéseknél mérhető a legintenzívebb növekedés, amelyet az oktatás, tudomány, valamint a cégvezetés, menedzsment követ, majd az üzleti támogató központok. Az idei év elején a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a legkevesebb jelentkezést a mérnök, a bank, biztosítás, bróker és az IT programozás területén toborzók jegyezték.
„A toborzás hatékonyságát a munkaerőkeresés átalakításával tehetik hatékonyabbá a vállalatok. A megfelelő jelöltek megtalálásában segítséget nyújthat számukra, ha nem csupán az aktív álláskeresőket szólítják meg, hanem a passzív, de potenciális jelölteket is számításba veszik. Érdemes a jelölt adatbázisban keresni azok között a munkavállalók között, akik nincsenek munkakereső státuszban, de meggyőzhetőek a munkahelyváltásról vagy munkába állásról” – javasolja Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment igazgatója.
