A Polgári Törvénykönyv legfrissebb változásával a magyar jogrendszerbe is bekerült az építményi jog. Ez a jogintézmény hosszú jogtörténeti múltra tekint vissza, számos országban (pl. Németország vagy Ausztria) már régóta a jogrendszer részét képezi, azonban Magyarországon a rendszerváltás előtt a joggyakorlat kivezette a szabályozásból.
Mi az az építményi jog pontosan?
Az építményi jog lehetőséget biztosít arra, hogy a jogosultja az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet (és akár építményt is, ez ugyanis jogilag két különböző fogalom) létesítsen, illetve hasznosítsa azt. Ennek során jogosult az épület építésére vagy építtetésére, és ennek érdekében az ingatlan igénybevételére, továbbá jogosult a felépült vagy az ingatlanon már fennálló épület birtoklására, használatára és hasznainak szedésére. Az építményi jog kiterjed az annak alapján létesített vagy hasznosított épületre és annak alkotórészeire. Fontos megemlíteni, hogy az építményi jog a magyar jogrendszer dologi jogi logikájának megfelelően legfeljebb 50 évig állhat fenn.
Az építményi jog a földhasználati joggal hozható párhuzamba, mégis merőben eltérőek. Leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy az építményi jog minőségileg több, valójában olyan földhasználati jog, ami önállóan forgalomképes és önállóan megterhelhető.
Különbség a földhasználati és az építményi jog között
Az építményi jog a földhasználati joggal szemben már a bejegyzésekor forgalomképes és jelzálogjoggal megterhelhető. Fontos, hogy az ingatlannak földhasználati joggal terhelt részén építményi jogot csak a földhasználati jog jogosultjának javára és a földhasználati jogának törlésével egyidejűleg lehet alapítani.
