Kiemelendő, hogy mivel az új szabályozás bár nem rendelkezik erről kétséget kizáróan, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy ne csupán földterületre, hanem az épületre történő további építésre és használhatóságra is vonatkozzon. Ennek eredményeképpen tehát nemcsak a földterületre (vagy a földfelszín alá), hanem már fennálló épület tetejére létesített építmény (pl. távközlési torony vagy napelem) vonatkozásában is bejegyezhető az építményi jog az ingatlan-nyilvántartásba. További érdekesség, hogy az építményi jog átruházható és jogutódlás tárgya is lehet.

Kinek előnyös az új szabályozás

„Az építményi jog jellemzői alapján úgy látjuk, hogy az építményi jog elsősorban olyan piaci szereplőknek érdekes, akiknek a fejlesztése műszakilag nem éri el azt a szintet, hogy önálló ingatlanként később az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető legyen, de a beruházás költségvonzata miatt önálló finanszírozást igényelhet. Ilyen beruházás lehet az épületek tetejére tervezett napelemrendszer” – tette hozzá dr. Babus Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ingatlanjogi csapatának ügyvédje. Az építményi jog továbbá olyan távközlési szolgáltatóknak is előnyös lehet, akik más személyek tulajdonában álló ingatlanokon helyeznek el adótornyokat. 

„Az építményi jog a zöldmezős beruházásként létesítendő naperőművek beruházói számára különösen fontos változás. Abban az esetben, ha a beruházó bérelte a területet, akkor a fennálló tulajdonosi struktúrára tekintettel sem a projekt kivitelezési, sem az üzemeltetési szakaszában nem volt lehetőség az ingatlan jelzáloggal történő megterhelésére, mivel az ingatlan tulajdonosainak (bérbeadóknak) a hozzájárulására lett volna szükség. Ebben a tulajdonosok csak ritkán egyeztek bele, ami gyakran nehézséget jelenthetett a projekt finanszírozása szempontjából. Jelen esetben, mivel az építményi jog forgalomképes és jelzáloggal megterhelhető, a korábbi akadályoktól mentesül a beruházó” – tette hozzá dr. Pintér Zsolt, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ingatlanjogi csapatának ügyvédje.