Simon Johnson - jelenleg a neves amerikai egyetem, a Massachusetts Institute of Technology professzora - azt mondta a londoni gazdasági napilapnak: a programok "valószínűleg azért alulméretezettek", mert a valutaalap fél, hogy elfogy a pénze. Ken Rogoff, az IMF egy másik volt főközgazdásza úgy fogalmazott: a szervezetnek "közel sincs elégséges forrása" ahhoz, hogy egész Kelet-Európát felkarolhassa. Johnson már korábban is hangot adott annak a véleményének, hogy túl kevés az IMF pénze.
Néhány hete, szintén a Financial Timesnak azt mondta, hogy a Nemzetközi Valutaalap rendelkezésére álló összegek "viszonylag csekélyek", és a szervezet akkor lehetne komoly globális szereplő, ha lenne például kétezer milliárd dollárja. Johnson akkori nyilatkozata szerint elég egy vagy két igazán nagy, segítségre szoruló ország ahhoz, hogy a jelenleg meglévő pénz elfogyjon.
Japán adna kölcsönt, Kína nem
Az elmúlt hetekben több vezető nyugati politikus, köztük Gordon Brown brit miniszterelnök is azt mondta, hogy a jelentős devizakészleteket felhalmozó országoknak tőkével kellene kisegíteniük a valutaalapot, mivel félő, hogy annak mozgósítható pénze nem lesz elég a globális pénzügyi válság miatt bajba került gazdaságok felkarolásához. Brown már a múlt év végén kijelentette: az IMF-nek 250 milliárd dollár áll rendelkezésére, "de nem biztos, hogy ez elég lesz", és mind egyértelműbb, hogy jelentős pótlólagos forrásokra van szükség. A brit kormányfő szerint helyes lenne, ha e hozzájárulásokat olyan, nagy tartalékkal és többletekkel bíró országok ajánlanák fel, mint Kína, vagy az Öböl menti olajállamok.
A hétfői Financial Times szerint a 250 milliárd dolláros keretből már csak 142 milliárd van meg gyorsan mozgósítható formában, és a valutaalap még további 50 milliárd dollárt tud rövid idő alatt felhajtani. A minap egyezség született arról, hogy Japán kölcsönöz 100 milliárd dollárt az IMF-nek, és a szervezet további 150 milliárd dollárt kér a tagállamoktól.
A kínai kormányfő azonban nemrég lehűtötte az országa hozzájárulásához fűződő reményeket. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) a Financial Timesnak e hónap elején azt mondta: az IMF reformját nem nagy tőkeinjekciókkal, hanem a szavazati jogok rendszerének átalakításával kell kezdeni, olyan módon, hogy a fejlődő országok nagyobb szerephez juthassanak a szervezetben. Ven a londoni gazdasági napilapnak kijelentette: Kína továbbra is "viszonylag szegény" ország, amelyre hatalmas fejlesztési feladatok várnak, és ez "korlátok közé szorítja nagyvonalúságát".
Most még van pénz
Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a BBC televíziónak nemrég adott minapi nyilatkozatában - arra a kérdésre, hogy lesz-e elég pénze a valutaalapnak - azt mondta: az IMF-nek "ma még van elég pénze", de ha a válság folytatódik, ami a legvalószínűbb lehetőség, hat hónap múlva a szervezetnek pótlólagos forrásokra lesz szüksége.
Strauss-Kahn a január végi BBC-interjúban kijelentette: attól tart, hogy Kelet-Európán kívül más európai, illetve egyéb térségbeli országok is az IMF segítségére szorulhatnak. Azt ugyan valószínűtlennek nevezte, hogy például Nagy-Britannia vagy Írország is erre a sorsa juthat - ahogy az több elemzői és politikusi nyilatkozatban felmerült -, de hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján "soha ne mondjuk, hogy soha".
