Ilyen drágák lennének kedvenc termékeink, ha nem Kínában gyártanák

Olcsó árak a fogyasztónak ázsiai outsourcing nélkül? Ha nem a távol-keletre helyezték volna ki az iPhone, a szolárpanelek, a sportcipők gyártását, jóval magasabb árat fizetnénk értük. Pedig Trump azzal kampányolt, hogy visszahozza a termékgyártást Amerikába.

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a szakértőtől!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Donald Trump részben azzal nyerte meg a választást, hogy megígérte Amerika népének: véget vet az outsourcingnak és visszahozza az országba a harmadik világba helyezett termékgyártást, rengeteg plusz munkahelyet teremtve ezzel.

Trump a szabadkereskedelmi megállapodásokat hibáztatta azért, hogy Amerikát eláraszthatja az olcsó dömpingáru, a termelést pedig más országba helyezik a cégek, főként Kínába, Vietnamba és Mexikóba. Bár az is igaz, hogy sok mindent a robotkarok végeznének el akkor is, ha az Egyesült Államok határain belül készülne, tehát a kampányígéret a munkahelyek "visszahozására" részben hamis.

A Business Insider kiszámolta, mennyibe kerülne Amerika 5 népszerű terméke, ha azt nem olcsó munkaerővel gyártanák Ázsiában, hanem drágábban az USA-ban.

iPhone

Trump meglebegtette kampányában, hogy rávenné az Apple-t gyártasson hazai földön. A Nikkei Asian Review pedig a múlt héten szellőztette meg, hogy a Foxconn, az Apple alvállalkozója már tanulmányozza annak lehetőségét, mi lenne, ha Amerikába vinnék a gyártást. Az ázsiai lap értesülése szerint ezzel "több mint megduplázódna" az iPhone ára. A Marketplace is hasonló becslést tett: a jelenlegi 600 dollár helyett 2000 dollár lenne az iPhone fogyasztói ára.

fotó: flickr/gonzalo beaza

Mi van, ha a termelés visszahozása részlegesen történne meg, tehát az alkatrészeket Ázsiában gyártanák, de az összeszerelést Amerikában végeznék? Az MIT Technology Review ennek költségvonzatát számolta ki.

Az iPhone jelenlegi gyártási költségét 230 dollárra becsülik. Ha Amerikában szerelnék össze, 5%-kal lenne drágább. Ha az alkatrészeket is Amerikában állítanák elő (olyan nyersanyagokból, amiket a globális piacon vásároltak és külföldről szállítanak az Egyesült Államokba), az 30-40 dollár pluszköltséget jelentene. (Ez jelentősen kevesebb, mint a 600-ról 2000 dollárra ugró drágulás, vagyis valamelyik forrás nagyon elszámolt valamit.)

Dan Panzica, az IHS Market Technology Outsourced Manufacturing Intelligence Service munkatársa szerint azonban ezek a kalkulációk megfeledkeznek arról, hogy nehéz lenne az USA lakosságából összeállítani az új üzemek gárdáját. A Foxconn 150 000 emberrel gyártatja az iPhone-t. Ha összeadjuk a GE, a GM és a Ford munkásainak számát az USA-ban, az még mindig csak 120 000 ember. "De melyik város képes lenne elbírni egy hatvan ezres létszámú üzem gárdájának laktatását, etetését és közlekedési terhét az utakon?

Ez a fajta infrastruktúra nincs meg az USA-ban. Ázsia azzal tett szert versenyelőnyre, hogy kiépítette ezeket a nagy üzemeket, a munkásszállókat, s az utakat hozzá.

Farmer

Az IHS munkatársa, Panzica szerint a farmernadrágok gyártásának költsége még jobban megugrana, mint a csili-villi telefonoké. Míg a hi-tech eszközöknél a költségvonzat nagy része az alkatrészekben van, a ruhaiparban az alapanyag olcsó. A feldolgozás a drága, pontosabban az ezt végző munkaerő. Ezért van Bangladesben és Vietnamban a textilgyártás. Előbbiben 1,8 dollár az órabér, utóbbiban 2,5 dollár. Amerikában viszont 25-30 dollár! (Beleértve a jövedelemadót és egyéb közterheket.)

fotó: flickr/ kevin schoenmakers

Televízió

Trump azon is kesergett egyik kampánybeszédében, hogy Amerika már nem gyárt tévét. Valóban, az összes alkatrész Ázsiából érkezik. A Politifact elemzése szerint a tévéket méretüknél és magas szállítási költségeiknél fogva egyszerűbb lenne ahhoz a piachoz közel előállítani, ahol terítik és értékesítik őket. A belföldi vagy szomszédos országban történő gyártás tehát ésszerű lenne.

Tulajdonképpen ez már javában zajlik Mexikóban. Csak néhány vállalat végzi az összeszerelést az USA-ban. Ilyen az Element Electronics (melynek a dél-karolinai Winssboróban van üzeme), termékei mégis az olcsóbb árkategóriába tartoznak. A 42 colos tévéje 329 dollár a Target áruházlánc polcain, 32 colos tévéje pedig 129 dollár (eredetileg 179 volt, de árleszállítás van).

fotó: flickr/michael mandiberg

Sportcipők

Az amerikai piacon eladott sportcipőknek közel 97-99%-át Ázsiában külföldön állítják elő, véli a Footwear Distributors and Retailers of America nevű szervezet. A Nike-nak például 26 üzeme van Vietnamban. A TTIP szabadkereskedelmi megállapodás csökkentette volna ezek vámterheit az amerikai határoknál, amivel a cipők ára is lejjebb ment volna.

fotó: flickr/matt day

Abba a bizonyos 1-3%-nyi kivételbe tartozik a New Balance, mely az USA-ban (is) gyártat, évente 4 millió pár cipőt. Lábbelijeinek ára 65 és 399 dollár között mozog, az amerikai gyártásúak 165 dollárnál kezdődnek és a legdrágább közülük 399 dollárt kóstál. A legolcsóbbakat tehát ez a cég sem tudja hazai földön kivitelezni.

A Reeboknál hasonló a helyzet. Postal Express nevű termékvonala amerikai gyártású, mert a postai dolgozóknak van tervezve. Ezek ára 167-230 dollár, míg a cég ismertebb (Ázsiából hozott) sportcipőinek árai 80-165 dollár között mozognak.

Szolárpanelek

A 330 wattos Canadian Solar panelje -amit Kínában és Vietnamban gyártanak- 69 dollárcentbe kerül wattonként. A SolarWorld, mely a világ egyik legnagyobb szolártechnológiai gyártója, egy hasonló panelt 85 centes áron állít elő. Az atlantai Suniva amerikai gyártású terméke 1 dollár/watt.

Forrás: Business Insider

Árstruktúra
A nagy különbség sokszor nem a gyártási költségekben van, hanem a termék immateriális rétegeiben, sugallta az International Herald Tribune 2006 augusztusában megjelent cikke, mely összevetette, az amerikai márka és a kínai kivitelező hogyan részesedik egy bőrcipő árából.
A szóban forgó cipőt 49,99 dollárért veszi meg a vásárló az amerikai boltokban.
A kínai gyár így részesedik a cipő árából:
  • Alapanyagok: $10,96
  • Az üzem működési költsége (overhead), egyéb: $1,98
  • Gyári munkaerő: $1,30
  • Dobozolás és címkézés: $0,52
  • A gyár profitja: $0,65
Az amerikai kereskedő részesedése a fogyasztói árból:
  • Atlanti-óceánon történő szállítás: $1,48
  • Bolti munkaerő: $3,5
  • Boltbérlés: $4,5
  • Reklám, marketing, raktározás, szállítás: $5,25
  • Árusítás, általános adminisztratív költségek: $5,75
  • Árleszállítás, kiárusítás, lopás, raktározási hibák: $10,75
  • Bolti profit: $3,46
Vagyis a kínai fél $0,65 profitot könyvel el, az amerikai cég $3,46 nyereségre tesz szert egy pár cipőn. Hangsúlyozni kell, ez 2006-os példa -de a lebontás részletességét tekintve eléggé ritka példa-, azóta nyilván változtak ezek a számok, mégis arányaiban valószínűleg nem számottevően.

Véleményvezér

Vádat emeltek a new yorki polgármester ellen

Vádat emeltek a new yorki polgármester ellen 

Ingyen utazásokat és hotelszámlákat vizsgálnak.
Az izraeli titkosszolgálat professzionálisan működik Iránban, mind a 180 ballisztikus rakétát leszedték

Az izraeli titkosszolgálat professzionálisan működik Iránban, mind a 180 ballisztikus rakétát leszedték 

Az izraeli miniszterelnök megígérte az irániaknak, hogy hamarosan megszabadítják elnyomóitoktól.
Az Orbán-család egy újabb „sasfészkét” fedezte fel Hadházy Ákos

Az Orbán-család egy újabb „sasfészkét” fedezte fel Hadházy Ákos 

Reméljük nem Bese Gergő szenteli fel, mint a Karmelitát.
Orbán Viktor szerint Orbán Balázs hibázott

Orbán Viktor szerint Orbán Balázs hibázott 

Orbán Balázs méretes ostobaságot mondott, de nem csak egyet.
1660 forint/gombóc fagylaltáron dorbézoltak közpénzből egészségügyi dolgozók

1660 forint/gombóc fagylaltáron dorbézoltak közpénzből egészségügyi dolgozók 

Nincs jobb egy finom fagyinál horroráron közpénzből.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo