Donald Trump részben azzal nyerte meg a választást, hogy megígérte Amerika népének: véget vet az outsourcingnak és visszahozza az országba a harmadik világba helyezett termékgyártást, rengeteg plusz munkahelyet teremtve ezzel.

Trump a szabadkereskedelmi megállapodásokat hibáztatta azért, hogy Amerikát eláraszthatja az olcsó dömpingáru, a termelést pedig más országba helyezik a cégek, főként Kínába, Vietnamba és Mexikóba. Bár az is igaz, hogy sok mindent a robotkarok végeznének el akkor is, ha az Egyesült Államok határain belül készülne, tehát a kampányígéret a munkahelyek "visszahozására" részben hamis.

A Business Insider kiszámolta, mennyibe kerülne Amerika 5 népszerű terméke, ha azt nem olcsó munkaerővel gyártanák Ázsiában, hanem drágábban az USA-ban.

iPhone

Trump meglebegtette kampányában, hogy rávenné az Apple-t gyártasson hazai földön. A Nikkei Asian Review pedig a múlt héten szellőztette meg, hogy a Foxconn, az Apple alvállalkozója már tanulmányozza annak lehetőségét, mi lenne, ha Amerikába vinnék a gyártást. Az ázsiai lap értesülése szerint ezzel "több mint megduplázódna" az iPhone ára. A Marketplace is hasonló becslést tett: a jelenlegi 600 dollár helyett 2000 dollár lenne az iPhone fogyasztói ára.

fotó: flickr/gonzalo beaza

Mi van, ha a termelés visszahozása részlegesen történne meg, tehát az alkatrészeket Ázsiában gyártanák, de az összeszerelést Amerikában végeznék? Az MIT Technology Review ennek költségvonzatát számolta ki.

Az iPhone jelenlegi gyártási költségét 230 dollárra becsülik. Ha Amerikában szerelnék össze, 5%-kal lenne drágább. Ha az alkatrészeket is Amerikában állítanák elő (olyan nyersanyagokból, amiket a globális piacon vásároltak és külföldről szállítanak az Egyesült Államokba), az 30-40 dollár pluszköltséget jelentene. (Ez jelentősen kevesebb, mint a 600-ról 2000 dollárra ugró drágulás, vagyis valamelyik forrás nagyon elszámolt valamit.)

Dan Panzica, az IHS Market Technology Outsourced Manufacturing Intelligence Service munkatársa szerint azonban ezek a kalkulációk megfeledkeznek arról, hogy nehéz lenne az USA lakosságából összeállítani az új üzemek gárdáját. A Foxconn 150 000 emberrel gyártatja az iPhone-t. Ha összeadjuk a GE, a GM és a Ford munkásainak számát az USA-ban, az még mindig csak 120 000 ember. "De melyik város képes lenne elbírni egy hatvan ezres létszámú üzem gárdájának laktatását, etetését és közlekedési terhét az utakon?

Ez a fajta infrastruktúra nincs meg az USA-ban. Ázsia azzal tett szert versenyelőnyre, hogy kiépítette ezeket a nagy üzemeket, a munkásszállókat, s az utakat hozzá.

Farmer

Az IHS munkatársa, Panzica szerint a farmernadrágok gyártásának költsége még jobban megugrana, mint a csili-villi telefonoké. Míg a hi-tech eszközöknél a költségvonzat nagy része az alkatrészekben van, a ruhaiparban az alapanyag olcsó. A feldolgozás a drága, pontosabban az ezt végző munkaerő. Ezért van Bangladesben és Vietnamban a textilgyártás. Előbbiben 1,8 dollár az órabér, utóbbiban 2,5 dollár. Amerikában viszont 25-30 dollár! (Beleértve a jövedelemadót és egyéb közterheket.)

fotó: flickr/ kevin schoenmakers

Televízió

Trump azon is kesergett egyik kampánybeszédében, hogy Amerika már nem gyárt tévét. Valóban, az összes alkatrész Ázsiából érkezik. A Politifact elemzése szerint a tévéket méretüknél és magas szállítási költségeiknél fogva egyszerűbb lenne ahhoz a piachoz közel előállítani, ahol terítik és értékesítik őket. A belföldi vagy szomszédos országban történő gyártás tehát ésszerű lenne.

Tulajdonképpen ez már javában zajlik Mexikóban. Csak néhány vállalat végzi az összeszerelést az USA-ban. Ilyen az Element Electronics (melynek a dél-karolinai Winssboróban van üzeme), termékei mégis az olcsóbb árkategóriába tartoznak. A 42 colos tévéje 329 dollár a Target áruházlánc polcain, 32 colos tévéje pedig 129 dollár (eredetileg 179 volt, de árleszállítás van).

fotó: flickr/michael mandiberg

Sportcipők

Az amerikai piacon eladott sportcipőknek közel 97-99%-át Ázsiában külföldön állítják elő, véli a Footwear Distributors and Retailers of America nevű szervezet. A Nike-nak például 26 üzeme van Vietnamban. A TTIP szabadkereskedelmi megállapodás csökkentette volna ezek vámterheit az amerikai határoknál, amivel a cipők ára is lejjebb ment volna.

fotó: flickr/matt day

Abba a bizonyos 1-3%-nyi kivételbe tartozik a New Balance, mely az USA-ban (is) gyártat, évente 4 millió pár cipőt. Lábbelijeinek ára 65 és 399 dollár között mozog, az amerikai gyártásúak 165 dollárnál kezdődnek és a legdrágább közülük 399 dollárt kóstál. A legolcsóbbakat tehát ez a cég sem tudja hazai földön kivitelezni.

A Reeboknál hasonló a helyzet. Postal Express nevű termékvonala amerikai gyártású, mert a postai dolgozóknak van tervezve. Ezek ára 167-230 dollár, míg a cég ismertebb (Ázsiából hozott) sportcipőinek árai 80-165 dollár között mozognak.

Szolárpanelek

A 330 wattos Canadian Solar panelje -amit Kínában és Vietnamban gyártanak- 69 dollárcentbe kerül wattonként. A SolarWorld, mely a világ egyik legnagyobb szolártechnológiai gyártója, egy hasonló panelt 85 centes áron állít elő. Az atlantai Suniva amerikai gyártású terméke 1 dollár/watt.

Forrás: Business Insider