A világ országai jellemzően évről-évre költségvetési hiánnyal szembesülnek. Az államadósság tulajdonképpen ezeknek az éves (negatív) költségvetési egyenlegeknek az összesített értéke. A nemzetközi és az idősoros összehasonlítás érdekében jellemzően GDP arányosan szoktuk vizsgálni ezeket az adatokat.
A világ országainak adóssága mind nominálisan, mind GDP arányosan egyre növekszik. Japán 266 százalékos GDP arányos államadóssága (melynek 43 százalékát a japán jegybank finanszírozza), vagy éppen az USA 123 százalékos adóssága arra világítanak rá, hogy speciális esetekben (pl. kulcsvalutájú országoknál) járható út az eladósodás, bár ez hosszú távon kétségtelenül kockázatokat hordoz magában. Hazánk teljesítményét azonban érdemes társadalmilag és gazdaságilag hozzánk hasonló országokéval összevetni.
2004-es uniós csatlakozásunkkor a régió legeladósodottabb állama voltunk, 59 százalékos GDP arányos államadóssággal. A 2006-os költségvetési kiigazítás ellenére emelkedett az államadósság, majd a 2008-9-es pénzügyi válság további növelte a GDP arányos adósságállományt (egészen 80 százalékra).
A magánnyugdíj vagyon államosítása 2011-ben egy egyszeri, jelentős mérséklődést okozott, ezt követően már csökkenő trendet követett a mutató. A koronavírus válság következtében 2020-ban az adóbevételek bezuhantak, a növekvő állami kiadásokat csak adósságból lehetett finanszírozni. Azóta egy lassú mérséklődést figyelhetünk meg adósságrátánkban.
