A jócskán eltérő lélekszámú vármegyék abszolút számainál többet jelez néhány relatív mutató a meghatározó mozgásirányokról, s az egyes vármegyék közötti sajátos kapcsolatokról. Így például különösen szembetűnő a Budapest és az azt körülölelő Pest vármegye közötti páratlanul szoros kapcsolat. A Pest vármegyéből elköltözők abszolút többsége (52 százalék) a fővárosba tart, míg a Budapestről elköltözők 56 százaléka sem megy messzebb Pest vármegyénél. Az országos vándorlás szempontjából e két terület szinte egy egységnek tekinthető.
Az útrakelők irányválasztását országszerte a főváros dominálja, hiszen bármely vármegyéből is indultak útra, átlagosan az otthonkeresők mintegy negyede Budapestet célozta meg tavaly, amikor új otthont kerestek. Arányuk a Tolnából indulók között a legalacsonyabb (20 százalék) és – Pest után – a nógrádiak között a legmagasabb (33 százalék). Ugyancsak kiemelkedő célpont Pest vármegye, amit minden más vármegyéből további 9-25 százalék választott. A legkisebb arányban Vasból, Zalából és Tolnából, míg a legnagyobban ugyancsak Nógrádból. E fő áramlási irányon túl a hozzájuk legközelebbi megyék a költözők jelentősebb célpontjai, jellemzően 10-15 százalékuk tart valamelyik közvetlen szomszédba. Ezeken belül is vannak kifejezetten erős kapcsolatok, például Békés és Csongrád között, az előbbiből a költözők 20 százaléka választotta új otthonának az utóbbit, míg fordítva 16 százalék volt ez az arány. Hasonló a kapcsolat Szabolcs és Hajdú (20 százalék « 18 százalék) vagy például Tolna és Baranya (20 százalék « 14 százalék) között.
