A vádlottakat többrendbeli hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, közokirattal való visszaélés vétségében mondták ki bűnösnek, ezeket részben társtettesként, illetve bűnsegédként követték el.
A tényállás szerint - amelyet a szabolcsi bíróság a vádirattal csaknem egyezően állapított meg - a hat vádlott közösen határozta el, hogy kapcsolataik felhasználásával pénzt szereznek olyan vállalkozóktól, akik hajlandók fizetni azért, hogy az adóhatóság ne indítson ellenük vagyonosodási vizsgálatot, illetve a megindított eljárás számukra kedvező eredménnyel záruljon. (Jelenleg 2356 milliárd az összes tartozás az adóhatóság felé.)
Az adóellenőrként dolgozó első- és másodrendű vádlott fiktív idézéseket küldött ki az adóhatóság nevében a kiszemelt vállalkozóknak, és később társaikkal együtt felajánlották nekik, hogy bizonyos összeg ellenében eltekintenek a további eljárástól. A vádlottak megállapodtak abban is, hogy szükség esetén fiktív adóhatósági jegyzőkönyvet készítenek a hivatalosan meg sem indított vizsgálat lezárásáról, s ezt átadják a vállalkozóknak. A negyedrendű vádlott vállalta, hogy információkat szerez a fizetésre hajlandónak mutatkozó vállalkozókról. Az ötöd- és a hatodrendű vádlott kutatta fel a vállalkozókat, és segédkezett a pénzek átvételében.