Ne a vágyainkat fogalmazzuk meg!

Katkics Attila szerint egy jól felkészült jelölt a saját értékén és a piaci bérek ismeretén túl egy saját magára szabott bérsávot is kialakít, meghatározza a minimumot és egy esetleg jövőbeni célt is. 

„A bértárgyalás egy kétirányú kommunikáció, vagyis előfordulhat, hogy az interjúztató rákérdez, miért tartjuk indokoltnak a bérigényt, illetve, hogy mekkora a jelenlegi keresetünk. A jelenlegi bérünkhöz nincs köze az új cégnek, az igényünkhöz azonban annál inkább!” – hangsúlyozza a szakértő.

„A siker érdekében fel kell készülni és elvárt a magabiztosság. Érdemes tehát egy listát készíteni azokról az érvekről, amelyekkel alá tudjuk támasztani az igényünket. Minden munkáltató azt szeretné, hogy éles helyzetben egy határozott, talpraesett munkatárs képviselje, ennek első lépéseként tekinthető egy karakán bértárgyalás.” 

A szakértő szerint ugyanakkor tartózkodjunk attól, hogy olyan vágyainkkal álljunk elő, amelyeknek nincs alapja, ezért kell az alapos körültekintés, felkészülés. 

Régi munkahely, új bér

A korábbiaktól eltérő helyzet, amikor a munkavállaló nem egy új helyre pályázik.

„Ilyenkor érdemes mérlegelni, hogy mikor szeretnénk / lehet bérkorrekcióért folyamodni és ezért mi mit adunk cserébe, azaz elvégzünk-e más feladatokat a korábbiakhoz képest, vagy vállalunk-e nagyobb felelősséget.” 

Katkics Attila nagyon jó iránynak nevezte, hogy egyre többen már nem csak a bérre, hanem a bért kiegészítő, egyéb juttatásokra, teljesítmény arányos bérelemekre is koncentrálnak munkavállalóként. Úgy vélte: a jelenlegi gazdasági környezetben a munkáltatók nyitottabbak a béren kívüli juttatások fejlesztésére, korrekciójára.