A bértárgyalás a munkavállalás egyik legfontosabb mozzanata, általában egy alku folyamat, amelyre érdemes előre és alaposan felkészülni.

December 19-én plenáris ülés keretében elkezdődött a BKV-nál a munkáltatói oldal és a munkavállalókat képviselő szakszervezetek egyeztetése a 2025-ös bérfejlesztésről.

A Volkswagen a bértárgyalások harmadik fordulójába lépett, továbbra is fennál a sztrájk veszélye.

Folynak a bértárgyalások.

A kisvállalati adó kulcsa 11-ről 10 százalékra csökkenne, ezzel mindegy 13 milliárd forint maradna a kisebb cégeknél.

Már zajlanak az egyeztetések a kormány és a munkaadók között a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről – erről beszélt a Világgazdaság szerdai számában Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

A 2021-es bérmegállapodást a héten fogadták el.

Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami 4 százalékos béremelést jelent.

Szerdán sem született megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum idei emeléséről. A koronavírus-járvány miatt az országos béralkut soha nem látott bizonytalanság jellemzi. A munkáltatók belemennének a 4 százalékos, a munkavállalói oldal kitart az 5 százalékos emelés mellett.

Nehezebben haladnak a bértárgyalások idén, mint az előző években. Míg a munkáltatók óvatosabbak lettek, tartva egy gazdasági visszaeséstől, a szakszervezetek lényegesen nagyobb béremelést tartanak indokoltnak. Emiatt van, ahol elakadt a párbeszéd. Megnéztük az egyes ágazatokban, hol tartanak a béregyeztetések.

Gulyás Gergely szerint nincs elég idő a szochó-módosítás előkészítésére.

Véli egyöntetűen a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. Mindketten gyors bértárgyalásokra és 10-12 százalékos ágazati fizetésemelésre számítanak.

Sok kkv azt a startégiát alkalmazza bértárgyaláskor, hogy a lehető legkisebb összegre törekszik, amiért még hajlandó az állásra jelentkező náluk dolgozni. Ez általában egy kényszerstratégia, mivel a hazai cégek sincsenek könnyű helyzetben, azonban mindent összevetve, a „szükséges minimum” hozzáállással több veszteséget okoznak maguknak a vállalatok, mint amennyit nyernek vele.

A magyar gazdaság legnagyobb gondja a munkaerőhiány Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint is. Az elvándorlással az a legnagyobb baj, hogy a legjobbak mentek el mondta. A megoldás a béremelés lenne, így újranyitná a bértárgyalásokat.

Továbbra sem született megállapodás a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF); a munkáltatói oldal bruttó 3 százalékos emelést javasolt, a munkavállalói oldal azonban bruttó 9 százalékot szeretne - közölték a munkaadói és a szakszervezeti oldal képviselői pénteken a VKF tárgyalást követően az MTI-vel.

A reálkeresetet szerényen növelő béremelésben tudnak partnerek lenni a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében jövőre a munkáltatók - számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott keddi egyeztetésről az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán és Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviselői.

A megpályázott állással kapcsolatos bérinformációk hiánya komolyan hátráltathatja az álláskeresőket, ez pedig komoly hátrányt jelenthet a bértárgyalásnál. Adunk néhány tippet a Monster.hu segítségével, hogy honnan szerezhetők meg a kellő adatok.