A megoldás nem feltétlenül a radikális változtatásban rejlik, sokkal inkább a tudatos újratervezésben. A terhek csökkentéséhez első lépés lehet a feladatok újraosztása a családon belül, a segítség elfogadása, vagy akár külső támogatás igénybevétele. Fontos, hogy a szendvicsgeneráció tagjai felismerjék: nem kell mindent egyedül vinni. A mentális teher enyhítésében segíthet a nyílt kommunikáció, a határok kijelölése, és az is, ha időt szánnak saját magukra – akár csak napi 15 perc csendes pihenés vagy egy séta formájában. A cél nem a tökéletesség, hanem a fenntarthatóság – saját magunkkal szemben is.
„Ebben a helyzetben nincs egyetlen jó megoldás, de van egy nagyon fontos kiindulópont: az őszinteség. Legalább magunkkal szemben mondjuk ki, hogy ez sok. Ha ezt elismerjük, máris közelebb kerülünk ahhoz, hogy változtassunk. Nem kell mindent letenni – de lehet csökkenteni. Egy-egy feladatot, elvárást, szerepet. A felszabaduló energiát pedig végre magunkra fordítani. Nem a tökéletesség a cél, hanem az, hogy ne égjünk ki teljesen, mire a gyerekeink felnőnek, és a szüleink már nem lesznek velünk” – tette hozzá Steigervald Krisztián.
A gondoskodás nemcsak érzelmi, hanem komoly anyagi kihívást is jelenthet. Az OTP Egészségpénztár kézzelfogható támogatást nyújthat ilyen esetben: a pénztári megtakarításokból nemcsak egészségügyi kiadások, hanem családi szolgáltatások is finanszírozhatók – például otthoni ápolás (orvosi igazolással), vagy akár idősgondozási szolgáltatások napi vagy havi díja.