Júliusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma - a KSH jelentése szerint - az egy hónappal korábbihoz képest 3 ezerrel nőtt, 4 millió 460 ezer volt, ami a tavaly júliusinál 65 ezerrel kevesebb.
Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában a GKI jelezte: augusztusban a stagnálás feltehetően részben annak a következménye, hogy az idénymunka például a mezőgazdaságban, az építőiparban és a turizmusban már júliusban megjelent. A foglalkoztatás mégis nőhetett a külföldi vendégmunkások alkalmazása miatt, akikre javarészt nem vonatkoztak az egészségügyi beutazási korlátozások - tette hozzá a gazdaságkutató.
A felmérésre adott válaszok alapján nőtt a munkahelyére bejáró foglalkoztatottak száma, miközben a távmunkában foglalkoztatottak aránya hibahatáron belül, a részmunkaidőben dolgozók aránya pedig érezhetőbben csökkent. Enyhén emelkedett az állásidőn levők száma.
A további kilátások szempontjából nagy kérdés, hogy a magyar „kurzarbeit” lezárulása, a járvány új erőre kapása és a külföldi kereslet alakulása milyen hatással lesz a foglalkoztatásra - írta a GKI.
A gazdaságkutató augusztusban ezer megkérdezetten alapuló, reprezentatív lakossági felmérést végzett a magyar foglalkoztatási helyzet megismerésére. Az 1000-ből 679 volt foglalkoztatott, ami alig tér el a 15–64 évesek 69,6 százalékos, KSH által mért júliusi foglalkoztatási rátájától. A felmérés idején már nem voltak érvényben szigorú hatósági egészségügyi korlátozások, és még csak kevés ország esetében voltak érvényben ki-, illetve beutazási korlátozások.
