A pénzügyi stabilitás megerősítése, a kockázatok csökkentése és a több európai uniós tagállamban is működő bankok felügyeletének javítása érdekében azt javasolta szerdán az Európai Bizottság, hogy az unióban szigorítsák a bankok tőkekövetelményeire vonatkozó szabályokat. A kezdeményezés az EU-t is elért nemzetközi pénzpiaci válságra adandó egyik válasz, jóllehet arra nem jelent azonnali és közvetlen megoldást.
A bejelentéssel párhuzamosan José Manuel Durao Barroso, az "uniós kormány" elnöke szorosabb együttműködésre szólított fel az EU-n belül a válság kezelésére. Az unió mindazonáltal még mindig nem jelentett be együttes fellépést a jelenlegi válságjelenségekkel szemben. Afrikai kollégájával tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján Barroso úgy vélte, mindenekelőtt a bankrendszerbe vetett bizalmat kell helyreállítani.Az EU-ban szerinte szigorúbb pénzügyi felügyeletre és a nemzeti betétgarancia-rendszerek nagyobb összeghangoltságára van szükség.
A most javasolt új szabályok értelmében a bankok egy ügyfélnek sem nyújthatnak majd hitelt egy bizonyos értékhatárt meghaladóan, míg a nemzeti felügyeleti hatóságok jobb belátást fognak kapni a bankcsoportok határokon átnyúló tevékenységeibe. A javaslatot az Európai Parlament és az uniós tagországok szakminisztereinek tanácsa is megvitatja, mielőtt életbe léphet. A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Charlie McCreevy szerint "az új szabályok alapvetően meg fogják erősíteni az uniós bankok felügyeleti kereteit és a pénzügyi rendszert". Úgy vélte, ezekkel "ésszerű és arányos" választ adhat az EU a jelenlegi pénzügyi zavarokra.
A bankok az új előírások szerint egy ügyfélnek sem nyújthatnak majd hitelt egy bizonyos értékhatárt meghaladóan. Ennek eredményeként a bankközi piacon a bankok egy bizonyos értékhatáron túl nem lesznek képesek más pénzintézetek felé hitelezni vagy pénzt elhelyezni, és a hitelfelvevő bankokat is valódi korlátok közé szorítják a tekintetben, hogy kitől és mennyi hitelt vesznek fel.
A bizottsági elképzelések szerint egyértelmű, uniós szintű kritériumokat határoznak meg annak megállapítására, hogy a saját és az idegen tőke jegyeit egyaránt viselő, úgynevezett hibrid tőke beszámítható-e a bank szavatoló tőkéjébe - ugyanis ez utóbbinak az összege határozza meg, hogy a bank mennyi hitelt nyújthat. A több uniós tagállamban is tevékenykedő bankcsoportok likviditási kockázatkezelését - azaz ügyleteik napi finanszírozásának módját - figyelni és koordinálni fogják. Szigorodnak a szabályok az értékpapírrá alakított hitelekkel kapcsolatban is.
Barroso szerdán azt is megerősítette, hogy a brüsszeli bizottság és az EU soros elnökségét betöltő Franciaország szorosan együttműködik a pénzpiaci helyzet elemzésében. A hét végén csúcsszintű különtalálkozót tartanak a legfejlettebb államok csoportjába tartozó uniós országok részvételével. Nicolas Sarkozy elnök pedig addig is folytatja kétoldalú konzultációit az EU-tagországokból érkezett kollégáival. Fontos napirendi pont lesz a válság két hét múlva, az uniós tagállamok brüsszeli kormányfői találkozóján is.
A hosszúnak és nehezen kezelhetőnek ígérkező amerikai válság hatásaira készülve az unióban számos javaslatot vetettek már fel, de a mérlegelés szakaszánál egyelőre egyikben sem jutottak tovább. Felvetődött például a hitelminősítő intézetek reformja, illetve egy uniós szintű bankfelügyelet kiépítése is. A válságra egyelőre nemzeti szintű, azonnali válaszokat dolgoznak ki az unióban, mint például a bajba került nagybankok állami támogatása. Ez utóbbira Neelie Kroes versenyügyi biztos szerdán azt mondta, hogy annak összhangban kell lennie az uniós szabályokkal. Ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy a bizottság gyorsan elbírálja az ilyen irányú kérelmeket.
