A gyorsaság az életkor előrehaladtával válik egyre erősebb indokká, míg a magasabb minőséggel inkább a 40 alattiak érvelnek. Érdekesség, hogy a válaszadók túlnyomó többsége sem magasabb szakértelmet, sem nagyobb kényelmet, sem páciensbarátabb hozzáállást nem tapasztal a magánellátásban a tb-finanszírozotthoz képest.

Akik viszont nem tesznek félre váratlan egészségügyi kiadásokra, nem meglepő módon főként anyagi nehézségekre hivatkoznak. Ez az érv az átlagnál gyakoribb a nők, az 50 év felettiek, az alapfokú végzettséggel rendelkezők és a falvak lakói között: e csoportokban a megkérdezettek mintegy kétharmada vallja, hogy nincs pénze rá. Kevésbé gyakori, de fontos érv a válaszadók körében az is, hogy nem betegeskednek sokszor, bár ennek említése az életkor előrehaladtával csökken. Érdekesség, hogy a nőkhöz képest a férfiak között kétszer annyian (23 százalék) vannak azok, akiknek megfelel az állami ellátás és ezért nem tesznek félre a váratlan egészségügyi kiadásokra.

Egyre többen választják az egészségpénztárakat

A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a megkérdezettek mintegy kétharmada tartja fontosnak, hogy a munkáltatója anyagilag is támogassa az egészségtudatosságot.

Szintén fontos eredmény, hogy bőven volna lehetőség az egészségügyi kiadásokra történő takarékoskodást szolgáló öngondoskodási formák térnyerésére. Azok közül ugyanis, akik több-kevesebb rendszerességgel félre tudnak tenni erre a célra, csak 28 százalék választja valamelyik egészségpénztárat és ennél is kevesebben (20 százalék) az egészségbiztosítást.