Bizalmi voksolás lesz Theresa May mellett vagy ellen a brit parlament alsóházának májusban esedékes, vámunióról szóló szavazása. A brit kormányfő hivatala a napokban erre figyelmeztette azokat a konzervatív képviselőket, akik a szintén tory kormány akaratával szemben benn tartanák az országot az európai vámmentes kereskedelmi zónában.
Sorozatos csatavesztés a parlamentben
A Downing Street fenyegetése azért is aktuális, mert a múlt héten a Lordok Házában rebellis toryk is megszavazták a kiegészítést az unió elhagyását rögzítő törvényhez, amiben azt vállalták, hogy igyekeznek benntartani az Egyesült Királyságot a vámunióban. Ez alapján May az alsóházban sem számíthat sok jóra: az alsóházban a Konzervatív Pártnak nincs tényleges többége, ráadásul a frakció láhatóan megosztott brexit-ügyben.
A napokban nem ez volt az egyetlen pofon, amit az úgynevezett „kemény brexitet” preferáló brit kormány kapott a saját parlamentjétől. Hétfőn a Lordok Házának többsége elutasította azt a törvényjavaslatot, ami Nagy-Britanniát kiléptette volna az uniós Alapjogi Chartából. Ez az unió talán legfontosabb szerződése, amely a tagállamok kötelezettségeit is rögzíti az emberi jogokat, munkavállalás és vállalkozás szabadságát, a környezetvédelmet és a menedékjogot illetően. Theresa May kormánya számára eredetileg a Charta volt az, amiben mindenképpen szakítani akart az Unióval: az EU-s jogrend nagy részét a brexit áthelyezné a brit törvénykönyvekbe, a charta rendelkezéseit azonban May telje mértékben hatályon kívül helyezte volna. A mostani döntés alapján az alapcharta rendelkezéseit is integrálni kell a brit jogrendbe. A törvényhozás hasonlóképpen szavazta meg az unió munkajogi előírások integrálását a brit törvényekbe, ami a Munkáspárt fő követelése volt.
Már nem a kormány irányít
Theresa May mostanra elvesztette az irányítást a kilépési folyamat felett. A brexit lebonyolításában a végső döntéseket jog szerint a parlament hozza meg, akik korábban támogatták a miniszterelnök kemény brexitről szóló terveit. Ez az egység már tavaly bomlásnak indult, amikor May előrehozott választást kezdeményezett, hogy, mint mondta, megerősítsék a kilépést levezénylő kormány legitimációját. Utólag látva ez jókora baklövés volt: a választásokon a Konzervatív Párt elvesztette parlamenti többégét és arra kényszerült, hogy kisebbségi kormányt alakítson, illetve a brexittel kapcsolatban is egyezségeket kellett kötnie a többi párttal.
A kemény brexit hívei szerint az európai közös piacról való kilépéssel az Egyesült Királyság saját, előnyösebb kereskedelmi szerződéseket köthetne olyan országokkal, mint az USA vagy Ausztrália. A kormány több alkalmazottja szerint azonban ezek a tárgyalások hosszú ideig elhúzódhatnak, ami alatt a brit gazdaság is komoly károkat szenvedne. Nagy-Britannia külkereskedelme ebben az esetben tagja maradna a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO), a külkereskedelme évekig a szervezet alapelvei szerint folyna. Ez biztosítana bizonyos védelmet a szabad kereskedelemre, a WTO-tagországok nem vethetnek ki büntető nagyságú vámokat a brit árukra, nem tilthatják ki azokat saját piacaikról. Ugyanakkor a brit export több mint 40 százaléka az EU országaiba irányul, ezekre a termékekre automatikusan vonatkozna az ún. „harmadik ország-vám”, ami terméktől függően 3-tól 10 százalékig terjedhet.
Júniusban fordulat jöhet
Amennyiben a brit törvényhozás elutasítja a teljes szakítást, Theresa Maynek és a kilépésért felelős miniszternek, David Davisnek a „puha brexitet” kellene képviselni. Ez, bár a kilépés folyamatát nem fordítaná vissza, a britek tárgyalásokat kezdenének egy új, szoros társulásról az Európai Unióval. A cél egy hasonló egyezmény megkötése lehet, mint a Svájccal vagy Norvégiával kötött társulás. Vagyis azért cserébe, hogy az Egyesült Királyság tagja lehessen a vámuniónak, többféle kötelezettséget is vállalnia kell, például pénz befizetését az európai Kohéziós Alapba, teljesíteni a közös piacra vonatkozó, adóügyi és versenyjogi szabályozásokat, és akár az Európai Bíróság joghatóságát is kénytelenek lehetnek elfogadni. Nem csoda, hogy Theresa May korábban többször jelezte, a vámunió kérdését „vörös vonalnak” tekinti, a kilépéssel kapcsolatban, ez az, amiből nem hajlandó engedni.
Mindez nemcsak Theresa May-t sodorná kínos helyzetbe. A miniszterelnök hivatalba lépésekor kijelentette, ő személy szerint ellenezte a kilépést (2016-ban még kampányolt is a kilépés ellen), de aláveti magát a nép akaratának, és levezényli a brexitet. Ebből a szempontból ő még komolyabb arcvesztés nélkül mondhatná azt, hogy a parlament akaratának meghajolva mostantól a puha brexitet fogja képviselni.
FORRÁS: MTI/BALOGH ZOLTÁN
A Business Insidernek nyilatkozó elemző, Anand Menon szerint ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Szerinte, amellett, hogy gazdaságilag az Egyesült Királyság számára ez lenne a legkevésbé fájdalmas megoldás, a konzervatívok számára politikailag is előnyös lenne, ha lemondanának a vámunió elhagyásáról. Egyrészt azért, mert felmérések szerint a választók többsége is ezt támogatja, másrészt, mivel ezzel kihúznák a szőnyeget az ellenzék, főként a Munkáspárt lába alól is, akik szintén az európai piacon való maradásért kampányolnak. Andrew Duff, a brüsszeli Spinelli Group nevű think-tank brit tagja szerint May a parlamenti vereség esetén sem fog lemondani, hanem az uniós államok vezetőit tömörítő Európai Tanács júniusi ülése előtt bejelenti az irányváltást.
Két szék között a pad alá
Annak, hogy új népszavazást írjanak ki (bár civil szervezetek emellett kampányolnak, és a választók között is jelentős tömeg támogatja), kicsi a valószínűsége. Munkáspárti képviselők (köztük a párt EP-listavezetője) úgy nyilatkoztak, hogy ha a parlament többsége a vámunió mellett teszi le a voksát, új népszavazás kiírására lesz szükség. Egy ilyen népszavazás felmérések szerint kétesélyes lenne, a legutóbbi, országos közvélemény-kutatás szerint a választók 51 százaléka a maradás mellett szavazna. A Munkáspárt viszont egyelőre nem támogatja hivatalosan a népszavazás kiírását, a toryk pedig egységesen elutasítják azt, így egyelőre nem valószínű, hogy a parlament megszavazná az új szavazás kiírását. Ennek oka lehet az is, hogy az EU-s vezető szervek már többször világossá tették, hogy véglegesnek tartják a 2016-os döntést, a kilépési folyamat visszafordítására nem lesz lehetőség.
Egyelőre az is kérdéses, hogy az EU hajlandó-e visszafogadni az Egyesült Királyságot a vámunióba. Az ügyben az uniós vezetők meglehetősen ellentmondásos jelzéseket adtak. A Bloombergnek névtelenül nyilatkozó brüsszeli tisztviselő azt mondta, egy olyan egyezményt tart valószínűnek, mint amit az EU Törökországgal között. Ez alapján a britek a vámunió tagjai maradnának, de nem lenne beleszólásuk abba, hogy az EU-tagállamok hogyan módosítják ennek feltételeit, milyen más államokat vesznek be később. Ugyanakkor az Európai Bizottság áprilisban számos olyan törvényt terjesztett az EP elé, amelyek arra utalnak, hogy kemény brexitre készülnek. Ezek egyebek mellett felhatalmaznák a Bizottságot arra, hogy gyorsan határozhassanak meg ideiglenes vámokat az uniót elhagyó tagállamot illetően.
Ami biztos, hogy Theresa May és kormánya számára a legrosszabb lehetőség lenne az, ha a parlament rákényszerítené őket a puha brexit képviseletére, amit viszont az EU elutasítana, és bezárná a vámuniót a britek előtt. Az EU-s csúcsintézmények és a szorosabb integrációt favorizáló vezetők számára politikailag előnyös lenne egy ilyen forgatókönyv: a brit politikai elitet ezzel olyan szigorúan büntetnék (ráadásul csak azzal, hogy rákényszerítik őket olyasvalamire, amit korábban ők maguk szavaztak meg), hogy a jövőben minden tagállam kétszer is meggondolja, hogy eljátszon a kilépés gondolatával. Ugyanakkor az Egyesült-Királyság igen fontos kereskedelmi partner az EU számára. A céges szektorból különösen komoly nyomás éri Brüsszelt, hogy fontolja meg a vámunió fenntartását, hiszen a vámunió felmondása az EU-s tagállamok gazdaságainak is csapás lenne, még ha nem is akkora, mint amekkorát a brit gazdaságnak jelentene a vámunió elhagyása.
