Az újrahasznosítást kidolgozó konzorciumot vezető Martin Metals Kft. ügyvezető igazgatója, Penk Márton elmondta, öttagú konzorciumuk a kutatás-fejlesztési projektjét egymilliárd forintos uniós támogatás segítségével valósította meg, az összköltség 1,481 milliárd forint volt. Céljuk az volt, hogy a hazai, elsősorban az ajkai tározók bányászati és vegyipari hulladékaként lerakott vörösiszapban található ásványi nyersanyagok kinyerési lehetőségeit kutassák, hasznosítási eljárásokat, technológiákat és eszközöket fejlesszenek.
Közölte, hogy a projekt eredményeként számos eljárást és két termelő technológiát dolgoztak ki, illetve berendezést létesítettek Ajkán és Inotán, a további hasznosíthatóság a gazdaságosságon múlik.
Penk Márton hangsúlyozta, hogy a vörösiszapból jelentős mennyiségű vas-oxidot tudtak kinyerni, de megvizsgálták hőálló cementekhez kevert adalékként is. Leginkább a betongyártás során adalékanyagnak alkalmas, méghozzá előkezelés nélkül, mert a lúgossága nem okoz problémát, miközben javítja a beton szilárdságát, növeli az élettartamát. A cég bele is vágott a vörösiszap betonadalékként hasznosításába, ennek érdekében új betongyártó üzemet építettek Inotán, ahol kidolgozásra kerültek a gyártási technológiák, megtörtént a próbaüzem, megkezdődik a termékgyártás – ismertette.
László Tamás a Golder Associates Zrt. képviseletében elmondta, hogy a vörösiszap nagyon értékes másodnyersanyag-forrás, ezért azt vizsgálták kutatásuk során, hogy különböző hasznosítások milyen környezeti hatásokkal járnak, a karbonlábnyom csökkentésében és a klímasemlegesség elérésében milyen szerepet játszik, továbbá a körforgásos gazdaságba mennyire illeszthető be. Jelezte, hogy mintegy 10 milliárd dolláros nyersanyag található a tározókban.
