Kiss István közölte, hogy cégük, a Geovol Kft. azt vizsgálta, a vörösiszap kémhatása semlegesíthető-e, végül a különböző próbák közül a szén-dioxiddal érték el a legjobb eredményeket.
Balázs Margit a Bay Zoltán Nonprofit Kft. képviseletében elmondta, hogy bioreaktort építettek és baktériumok segítségével próbáltak vasat kinyerni a vörösiszapból, valamint bioszorpció segítségével értékes fémtartalmat (szkandium, vas, alumínium, kálcium, nátrium, titán) próbáltak kinyerni a vörösiszapból.
A Pannon Egyetem különböző ipari hulladékokkal, szennyvíziszappal, zöldhulladékkal és lakossági biológiai hulladékkal keverte a vörösiszapot, és növényeken tesztelték hasznosíthatóságát. Megállapították, hogy a vörösiszap és a komposzt elegye pozitívan hat a növények növekedésére, mert a vörösiszap foszformegkötő képessége jó, így műtrágya helyettesítőként alkalmazható.
Az intézmény a szkandium kinyerésével is megpróbálkozott, az eljárás azonban rendkívül költséges, önmagában nem gazdaságos, de vas, titán és egyéb ritkaföldfémek kinyerésével együtt gazdaságossá tehető. Ezen felül a bauxitmaradvány hasznosítását vizsgálták kerámia, beton és kötőanyagok esetében: téglagyártásnál, cementhabarcs, beton előállításnál és geopolimer kötőanyag esetében alkalmas különböző összetevők kiváltására, illetve habosítva hőszigetelő építőelemként is alkalmazható. (MTI)
