Közben a pénz úgy áramlik, mintha háború lenne. Volt Google-mérnökök MatX néven 500 millió dollárt gyűjtöttek, hogy olyan chipeket építsenek, amelyek állításuk szerint az AI-modellek tanításában sokkal gyorsabbak lehetnek, mint a mai sztenderd megoldások. A „GPU-háború” nem metafora: tőke, ellátási lánc, energia – minden egyszerre játszik. A tét óriási, mert aki birtokolja a számítási kapacitást, az diktálhat tempót az AI-versenyben.
Zuckerberg közben olyan üzenetet küldött a piacnak, amit nehéz félreérteni. A Meta és az AMD olyan megállapodást kötött, amely a Reuters szerint akár 60 milliárd dollárnyi AI-chip szállításról is szólhat, 6 gigawattnyi számítási kapacitással. A „gigawatt” itt annyit jelent: ipari méretű energiaigényű számítóparkokról beszélünk, nem pár szerverről. Ez arról szól, hogy a Big Tech ki akar szabadulni az Nvidia szorításából – vagy legalább jobb alkupozíciót akar. Közben a közösségi platformok is egyre agresszívebben építik be a fejlettebb AI-képességeket a mindennapi felületekbe: a Facebookon és a kapcsolódó rendszerekben egyre több feladatot fog AI támogatni, legyen szó hirdetésről, tartalomgyártásról vagy ügyfélszolgálati jellegű folyamatokról.
A másik oldalon a startupok „speedrun” módban mennek. A Stripe friss éves összefoglalója szerint megduplázódott azok száma, akik 3 hónap alatt elérik a 10 millió dolláros éves, előfizetés jellegű bevételt. Régen ez évek munkája volt, ma sokszor még a domain megújítása előtt megtörténik. Ha egy cég 90 nap alatt skáláz, akkor két dolog szinte biztos: kevés emberrel indul, és a folyamatokat brutálisan automatizálja.
