Kiemelte, hogy a kormányzat törekvése, hogy növelje a beruházási kedvet, és a logisztikai infrastruktúra fejlesztésére összpontosítson. Előadásában hangsúlyozta, hogy stratégiai megállapodást kötöttek a fuvarozó szektorral, melynek alapvető célja, hogy a Magyarországon előállított termékeket hazai fuvarozók szállítsák.

Emellett az ágazat számára meghatároztak egy 2030-ig tartó növekedési célkitűzést, amely 5 százalékos bővülést irányoz elő. Szintén kormányzati cél, hogy a logisztikai parkok ne csak adminisztratív szempontból szabályozott környezetben működjenek, hanem a vállalatok támogatásokhoz is hozzájussanak, hogy ösztönözzék a beruházásokat és a technológiai fejlődést.

A kerekasztal-beszélgetések során a szakértők hangsúlyozták, hogy a világgazdaság az elmúlt húsz évben jelentős mértékben eladósodott. Az állami és magánadósságok növekedése, valamint a vámháborúk új irányokat hozhatnak a globális kereskedelemben. Az Európai Unió gazdasága továbbra is mélyponton van, és a várható gazdasági és politikai változások kiszámíthatatlanná teszik a logisztikai piacot.

Harmadával csökkent az ipari ingatlanok bérleti volumene

A szakemberek tapasztalatai szerint a fővárosi piac telítődése miatt egyre nagyobb az érdeklődés a vidéki ipari és logisztikai lokációk iránt. Az ipari ingatlanok bérleti volumene Budapesten 30 százalékkal csökkent, és a beruházások gyakran vidékre helyeződnek át. A kereslet változása érzékelhető a bérleti piacon is, míg 2021 végén az üresedési ráta csupán 2-3 százalék volt, addig ez mára 8 százalékra emelkedett. Ugyanakkor a fejlesztők és befektetők részéről továbbra is erős az érdeklődés, különösen az ázsiai, főként kínai vállalatok részéről, amelyek az akkumulátor-logisztikában és az összeszerelési szektorban keresnek helyszíneket Magyarországon.