Aki vidéken keresett befektetési célpontot, az általában a fővárosiaknál is jobb üzleteket köthetett. A statisztika ugyanis azt mutatja, hogy a vizsgált négy évben Budapesten volt a legalacsonyabb a lakások átlagos felértékelődés (44 százalék), ehhez közelítően mérsékelt eredményt csak Veszprém (48 százalék) és Nógrád (50 százalék) vármegyék értek el. Ezekkel szemben a befektetett vagyon értékének közel megduplázását kínálták Somogy (96 százalék), Csongrád-Csanád (88 százalék) és Zala (83 százalék) lakáspiacai. Az általában is erősebb vidéki drágulás azzal járt, hogy a lottónyereményből megvásárolható potenciális ingatlanportfólió is jóval nagyobb arányban szűkült a vizsgált időszakban.

Míg a már említett Somogyban 2020-ban még 226 átlaglakást vásárolhattak volna fel nyereményükből, addig ez a keretük mostanra 118-ra szűkült. De még a hagyományosan legolcsóbb Nógrádban is „be kellene érniük” 622-vel a 906 helyett.

A területi átlagadatoknál jelen esetben érdekesebbek lehetnek a vármegyeszékhelyek mutatói, hiszen lakóingatlant befektetésként, illetve kiadásra vásárolni jellemzően egy-egy nagyvárosban érdemes. A legnagyobb felértékelődést, 78 százalékkal Debrecen kínálta, kevéssel maradt el mögötte Szeged (73 százalék) valamint Kaposvár (70 százalék). A drágulási rangsor másik végén Salgótarján áll, ahol az átlagár emelkedése az 50 százalékot sem érte el (46 százalék), vagy az alig jobban dráguló Szekszárd (51 százalék), illetve Zalaegerszeg (53 százalék). Viszont „cserébe” a legolcsóbb Salgótarjánban az említett főnyereményből a négy évvel ezelőtti 791 darab helyett még mindig lehetne vásárolni 559 átlagos lakást (azaz a település teljes lakásállományának több mint 3 százalékát), míg például az eleve drága és jól is dráguló Debrecenben, ahol 2020-ban még 247 darab 60 négyzetméteres ingatlanra lett volna elég az akkori főnyeremény, addig a maiból már csak 143-ra futná.