Az átlagértékek azonban ezúttal is elmossák az egyes befektetési lehetőségek közötti különbségeket. Ha egyelőre csak a fővárosi lakáspiacon maradunk, akkor is találhatunk akár kétszeres különbségeket is az egyes kerületek között. A belső városrészek általában drágább és keresett lakásai csak átlag alatti értéknövekedést értek el. 2020 és 2024 között az V. kerületben volt a legmérsékeltebb a drágulás (31 százalék), s csak alig nagyobb a szomszédos VII.-ben (32 százalék). A harmadik leggyengébben teljesítő terület a kifejezetten olcsó kerületek közé számító Pesterzsébet (33 százalék) volt.
Szemben ezekkel, a kerületek mintegy negyedében az 50 százalékot is elérte az átlagárak és ezzel a lakások értéknövekedése. A versenyben Soroksár nyert a város déli peremén, ahol 76 százalékos volt egy átlaglakás drágulása. Egyébként is többségében a peremi kerületekben regisztrálták a legnagyobb értéknövekedéseket: Újbudán 67 százalékot, Kőbányán 61 százalékot, Rákosmentén 56 százalékot, mellette a XVI. kerületben 52 százalékot, és Csepel is elérte az 50 százalékot. Így egy mai főnyereményből jóval szerényebb portfóliót lehetne csak összerakni ezeken a területeken.
Például, míg 2020-ban Soroksáron 60 négyzetméteres átlaglakásból még 248-ra tellett volna, addig ma már ugyanannyiból csak 145-re. De a szerényebben dráguló kerületek is már csak jóval kisebb befektetési csomagot kínálnak példánk képzeletbeli nyertesének: például a budai Várnegyedben is már csak 91 átlaglakást vehetnének, a korábbi 125 helyett, a legdrágább V. kerületben pedig csak 79-et a négy évvel ezelőtti 101 helyett.
