2026. június 7-től az Európai Unió minden tagállamában jogszabályi szintre kell emelni a fizetési átláthatóságról szóló EU-s irányelv követelményeit. A jogszabály kötelező érvényű előírásokat tartalmaz a munkáltatók számára, célja a bérdiszkrimináció elleni küzdelem, kiemelten a nemek közötti bérszakadék csökkentése.

Magyar piaci helyzet az EU-s irányelv főbb pontjai tükrében

Bár az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elve már az 1957-es Római Szerződésben is szerepelt, annak teljes körű megvalósítása máig várat magára. Magyarországon a nemek közötti bérszakadék 2022-ben 17,5 százalék volt, ami jelentősen meghaladja az uniós átlagot.

Bartha Anikó HR szakértő, a FirmUP! társalapítója szerint a transzparencia megvalósítása erősítheti a bizalmat, de bérfeszültséget is okozhat, főleg ott, ahol nincs lehetőség azonnali bérrendezésre . Ilyen helyzetben a munkavállalók gyakran „csendes felmondással” reagálnak. Vittinger László értékesítési tanácsadó szerint a bérfeszültségek hosszú távú sikeres kezelésének elengedhetetlen feltétele a céges bevételek illetve fedezet növelési lehetőségeinek újragondolása, az árazás felülvizsgálata, vagy akár az üzleti modell újradefiniálása. A teljesítményalapú juttatások bevezetése is hozhat megoldásokat, jó gyakorlatot.

Az új irányelv számos kulcsfontosságú kötelezettséget ró a munkáltatókra. Többek között előírja, hogy a pályázókat tájékoztatni kell a kezdő fizetésről vagy a fizetési sávról még az interjú megkezdése előtt, biztosítva ezzel a bértárgyalás előtti informálódást. Emellett a munkáltatók nem kérdezhetnek rá a jelöltek korábbi fizetésére, megakadályozva ezzel a bérkülönbségek tovább örökítését. Az irányelv megtiltja a fizetés összegével kapcsolatos titoktartási záradékokat is a munkaszerződésben, vagy külön megállapodásban.