„A legalább 100 alkalmazottat foglalkoztató cégekre jelentési kötelezettség is vonatkozik a nemek közötti bérszakadékról” – hívta fel a figyelmet Bartha Anikó HR tanácsadó, coach, mentálhigiénés szakember. „Ha a bérszakadék (objektív tényezők figyelembevétele után) eléri az 5 százalékot, a munkáltatónak közös fizetési felmérést kell végeznie a munkavállalók képviselőivel, és intézkedési tervet kell kidolgoznia annak megszüntetésére” – emelte ki a szakértő.
Magyarországon jelenleg nincs külön jogszabály a bérszakadék jelentésére, és 2025 márciusáig nem is történt jelentős előrelépés az irányelv átültetésében. Bár a Munka Törvénykönyve kimondja az egyenlő bánásmódot, nincsenek jelenleg külön kötelezettségek a transzparencia terén. Bartha Anikó szerint „lesznek meglepetések” egyes cégeknél. Ugyanis a magyar munkaerőpiaci kultúrának egyáltalán nem jellemző ismérve a keresetek átláthatósága (kivételek persze akadnak, csekély számban).
Csendes felmondás: a láthatatlan kihívás
A fizetési átláthatóság fokozottan felszínre hozhatja a munkavállalói elégedetlenséget, különösen, ha indokolatlan bérkülönbségekre derül fény.
A „csendes felmondás” jelensége – ahogy Bartha Anikó fogalmaz – azt jelenti, hogy a munkavállaló már nem elkötelezett a munkája iránt, de nem távozik a szervezetből.
„Az elégedetlenség gyakori oka lehet például a folyamatok tisztázatlansága miatti túlterheltség, vagy az elismerés hiánya, a rossz munka-magánélet egyensúly, a fejlődési lehetőségek hiánya, és jelentős kiváltó oka lehet az elégedetlenségnek az alacsony vagy igazságtalannak érzett javadalmazás is. A munkavállalók ilyenkor a munkavégzés intenzitásának, minőségének, hatékonyságának csökkentésével reagálhatnak a helyzetre.” – emelte ki a szakértő.
