Ugyancsak a lehető legtöbb családi otthonnak tekinthető épület bevonására irányul az megfogalmazás, amely szerint például a külterületi, vagy a zárt kerti lakóingatlanok tulajdonosai is jogosultak a támogatásra, és támogatható az ikerházak felújítása is amennyiben osztatlan közös tulajdonban vannak. Érintettek lesznek a sorházi ingatlanok is, de itt vélhetően nagyobb kihívás lesz a 30 százalékos energiamegtakarítás elérése, mint egy önálló családi ház esetében, amelynek minden oldalsó határoló szerkezetét fel lehet újítani.   

Fontos elem a tervezetnek, hogy – erős korlátok között – el lehet számolni a helyreállítási munkákat is. Ez különösen fontos például a lapostetős épületeknél, ahol a lapostető hőszigetelése nehezen megoldható a szerkezet meglévő vízszigetelésének megbolygatása nélkül, így ebben az esetben a vízszigetelés költsége is elszámolható. Hasonlóan kiterjesztő része a tervezetnek az is, hogy a támogatásból a lakóhelyiségek alatti nem fűtött területek (pince, nyitott tároló, ártér, stb.) felső födémszigetelése is megoldható.  Az is jó hír, hogy amennyiben a ferde tetősík hőszigetelése kerül kialakítása, praktikusan ezek a tetőterek, abban az esetben a hőszigetelés mellett a gipszakarton, valamint a glettelés és a festés anyag- és munkadíja is elszámolható.

A kevésbé tehetős tulajdonosok felé tett lépés az is, hogy a minősített beszállítók közvetlenül a banktól kaphatják meg a náluk elköltött pénzt előleg bekérő (pro forma számla) alapján. Ez azt jelenti, hogy támogatást igénybe vevőknek nem kell megfinanszírozniuk a beruházás elindításához szükséges anyagokat, a beszállítók, feltehetőleg itt az építőanyag kereskedőkre gondol a tervezet, az igénybevételre jogosító dokumentumok alapján a bank előfinanszírozásában adják ki az építőanyagot.