A rendelet szerint a tehetősebb járásban lakó, de alacsony jövedelmű háztartások is a legkedvezőbb 3,5 millió forintos vissza nem fizetendő támogatásban részesülhetnek abban az esetben ha a kölcsönigénylő, vagy a kölcsönigénylő és az adóstársa együttes havi bruttó jövedelmének átlaga nem éri el a 399 840 forintot, ugyanakkor a kevésbé jómódú régiókban lakó tehetősebb háztartásoknak is nagyobb hitelben, de kisebb (2,5 milliós) támogatásban részesülhetnek, amennyiben a kölcsönigénylő, vagy kölcsönigénylő és adóstársa együttes havi bruttó jövedelmének az átlaga meghaladja a 742 560 forintot.

Az alacsonyabb jövedelmű háztartások, vagy az idős koruk miatt kevésbé hitelképes ingatlan tulajdonosok felé tett fontos lépés, hogy a hitelkérelembe be lehet vonni adóstársat is. Az 1990 előtt épült, alacsony energia hatékonyságú ingatlanok igen jelentős részének nyugdíjas, vagy nyugdíjhoz közelítő tulajdonosai vannak, az ő számukra mindenképpen elérhetőbbé teszi az összes forrás lehívását, hogy például gyermekeiket adóstársként tüntethetik fel a hitelkérelemben.

További enyhítés, hogy a hitel felvétel nem jelzálog bejegyzéshez, hanem elidegenítési tilalomhoz lesz kötve. Az elidegenítési tilalom valójában nem nagyon korlátozza az ingatlanok forgalomképességét, hiszen a ház tervezett eladásakor a hitel tőkerészének előtörlesztésével bármikor feloldható. Amire számítani lehet, hogy a banki gyakorlat szerint az elidegenítési tilalmat közjegyzői okiratba kell foglalni.