Bár sokan sokfelé leírták már, hogy rekord szinten van a lakáshitelezés Magyarországon, ez csak nominálisan van így. Fogyasztói árindexszel vagy lakás árindexszel korrigálva ez messze nem igaz, ezért van még tere a növekedésnek, és ez a növekedés a következő hónapokban be is következik.

A ma megjelent MNB-adat szerint júliusban 142 milliárd forint lakáshitelt ítéltek meg a bankok az ügyfeleknek. Ez nominálisan valóban a korábbi csúcs, a 2021 júniusi 137 milliárd forint felett áll, ám annak értéke az inflációval korrigálva 198 milliárd forint lenne, a KSH lakásárindexével valorizálva pedig 233 milliárd. Nem kérdés, hogy az új Otthon Start hitel belépése után ezeket az értékeket is bőven átlépi a piac, de az építőipar – és nemzetgazdaság teljesítménye – szempontjából az lesz meghatározó, hogy ez milyen lakáspiaci beruházási értékeket indukál.

E tekintetben még nem jó a helyzet. A teljes lakáshitel állományon belül az építési, bővítési és korszerűsítési hitelek állománya 11-13 százalék körül áll (a többi használt, vagy új lakás vásárlás), és ezeknek a hiteleknek a nominális összege is alacsony. 2022 tavaszán voltak olyan hónapok, amikor lakáscélú beruházásokra (az új építés nélkül) több mint 36 milliárd forint hitelt ítéltek meg a bankok, a ma közzétett adat ennek nem egészen a fele, reál értelemben pedig kevesebb mint egyharmada.

„Továbbra is úgy gondolom, itt lenne az ideje egy kiterjedt lakásfelújítási hitelkonstrukció bevezetésének, ami hozzájárulna a lakáspiacba ömlő források multiplikációjához, a lakásállomány megújulásához, végső soron a lakáskínálat javulásához és így a lakhatási válság megoldásához” – mondja Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.