Ekkor szintén fennáll annak a veszélye, hogy csalási konstrukcióba vonják be a jelöltet. „Ha valami nem egyértelmű, ne féljünk kérdezni – ha pedig nem kapunk világos válaszokat a munkaadótól, a NAV által kezelt adatbázisok segítségével ellenőrizhetjük, hogy a hátralékos, a felfüggesztett, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató gazdálkodók listájában benne van-e a leendő munkahelyünk” – hangsúlyozza Dénes Rajmund, majd hozzáteszi: az még mindig gyakori tévhit, hogy csak a munkáltatók járhatnak pórul a fekete foglalkoztatással.

Természetesen a cégeknek kell betartani a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályi előírásokat, amiket az adóhatóságok folyamatosan ellenőriznek, és büntetik is őket a visszaélések esetén, ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállaló nem lesz felelős semmiért.

Nem babra megy a játék: a feketepénzt elfogadó dolgozó is sokat veszíthet

Szinte bevett gyakorlat a kis- és középvállalkozások körében, hogy a munkáltató a szerződésben rögzített béren és juttatásokon felül a megállapodott fizetés maradék összegét készpénzben, „zsebbe” adja át a munkavállaló számára. Arra is akad példa, hogy ezt a dolgozó kezdeményezi, például mert letiltás terheli a bérét vagy mert arra számít, hogy ilyen módon több nettó fizetésre tehet szert. De a munkaadó is sakkban tarthatja így az alkalmazottat; a járulékok levonása és az adók befizetésének elhagyásával ugyanis szép summát tud magának megspórolni, a munkavállalónál pedig gyakran úgy érvel, hogy csak így tud magasabb bért kínálni a számára, aki ezért kénytelen elfogadni a helyzetet. Azonban ha fény derül rá, mindkét fél pórul járhat: egyrészt a munkáltatónak a sokszorosát kell majd kifizetnie az adóhivatal felé, és a munkaügyi ellenőrzés során is komoly bírságot kaphat.