„Idén a munkáltatók számára valójában nem az a kérdés, hogy kell-e béremelést adni, hanem az, hogy hogyan lehet azt fenntarthatóan és stratégiai alapon megtenni” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a kutatás végző Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője. Hozzáteszi: az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a magyar munkaerőpiac újra erősödő versenybe lépett, és a versenyképes bérezés ma már alapfeltétel, nem versenyelőny.
Stratégiai fordulópont: differenciált béremelés nélkül nincs megtartás
A 2026-ban a magyarországi vállalatok döntő többsége aktívan reagál a folyamatosan változó gazdasági és munkaerőpiaci környezetre. A cégek 84 százaléka már végrehajtott vagy beütemezett béremelést. „A legjellemzőbb továbbra is a 3–5 százalékos, inflációkövető bérfejlesztés, amit a válaszadók közel fele alkalmaz, míg 28 százalék már ennél magasabb, 6–9 százalék közötti emelést is beépített bérpolitikájába. A kétszámjegyű béremelés továbbra is ritka, ami jól mutatja a vállalatok óvatos, ugyanakkor szükségszerűen reakcióalapú bérgazdálkodását” – tájékoztat a szakértő.
Fotó: Jobtain
A béremelési döntéseket leginkább az infláció befolyásolja: a HR-vezetők 60 százaléka jelölte meg elsődleges tényezőként, amelyet a munkaerő-megtartás iránti kényszer (43 százalék) és a piaci összehasonlító adatok figyelése (37 százalék) követ. Egyre több szervezet alkalmaz differenciált bérfejlesztési megközelítést is, ahol a béremelés mértéke már nem egységes, hanem munkakör-, teljesítmény- vagy hiányszakma-specifikusan változik.
