A CB Richard Ellis (CBRE) legfrisebb elemzésének címe: Mennyire globális a kiskereskedelem világa? A tanulmány a világ 250 legnagyobb kereskedelmi hálózatát veszi górcső alá. A jelentés feltérképezi az üzletág globalizációs helyzetét, és a kereskedők jelenlétét piaci szektor, származási ország, regionális trendek és más hatások alapján is vizsgálja.
Ezek szerint az Egyesült Királyságban található a legtöbb nemzetközi kereskedő. A vizsgált cégek 55 százaléka jelen van a szigetországban. Spanyolország a második a listán. A meglepő eredmény szerint az elemzett cégek 51 százaléka fellelhető a piacán, ami az ország növekvő globális jelentőségét mutatja. A nemzetközi kereskedelmi láncok viszonylag új célpontja Spanyolország, miután a gazdaság gyors növekedése az elmúlt években nagymértékben emelte a kiskereskedelem forgalmát és így az üzlethelyiségek iránti igényt is.
Trónfosztás várható
Mindez jó alap a növekedéshez, és a kereskedők valamint a befektetők piacról alkotott pozitív várakozásaival kiegészülve a jelek arra utalnak, hogy az Egyesült Királyság első helyezése veszélyben lehet. Franciaország és Németország - a harmadik és negyedik helyen - szintén erős globális jelenléttel bírnak, és az olyan felzárkózó piacok, mint az Egyesült Arab Emirátusok, Kína és Oroszország is bekerültek az első tízbe.
Az Egyesült Államok (11. hely) meglepetésre nem került be a legjobb tíz közé. Az USA-ban a nemzetközi a kereskedelmi cégek 39 százaléka van jelen, ahova a CBRE elemzése szerint az érettség, a piac mérete valamint a belföldi szereplők nagysága és ereje miatt csak a legerősebb nemzetközi kereskedők képesek belépni.
A felmérés arra is kitér, hogy milyen típusú kereskedelmi láncoknak van a legnagyobb nemzetközi jelenléte. A luxustermékekkel kereskedők a legdominánsabbak, kilencven százalékuk több, mint tíz piacon van jelen. Ez az arány jelentősen meghaladja az élelmiszerkereskedők hatvan százalékos, vagy a ruhát, cipőt és kiegészítőket forgalmazók 54 százalékos képviseletét. Legkevésbé az általános nagyáruházak "szeretnek utazni". Csupán öt százalékuk létezik tíz vagy több piacon. (Áprilisban a vártnál nagyobb ütemben csökkent a kiskereskedelmi eladás az eurózónában márciushoz képest.)
Peter Gold, a CBRE határokon átnyúló kereskedelemért felelős európai vezetője szerint a jelentés a kereskedőknek kivételes információkat nyújt a nemzetközi lehetőségekről, trendekről és változásokról, és kérdéseket tesz fel arról, hogy miért viselkedik a piac egy bizonyos módon és miért vonzza a különböző kereskedőket.
"Az európai kereskedők például alulreprezentáltak Skandináviában, ami azt sugallhatja számukra, hogy gondolják újra és használják ki a régióban rejlő lehetőségeket és potenciális piaci réseket." - tette hozzá Gold, aki szerint az egyik legizgalmasabb folyamat a fejlődő, úgynevezett BRIC-piacok (Brazília, Oroszország, India és Kína) növekedése és befolyása. Kína és Oroszország már ma is a legerősebb globális szereplők közé tartozik, India és Brazília pedig a belföldi akadályok elhárítása után a közeljövőben nagy lehetőségeket kínálhat a kereskedőknek."
Magyarország a lista középmezőnyében
Magyarországon a 250 vezető üzletlánc alig 28 százaléka van jelen, amivel hazánk a lista középmezőnyében helyezkedik el. Valamivel globálisabb a lengyel és a cseh kiskereskedelem, hiszen mindkét országban a vizsgált nemzetközi márkák legalább harmada már megtalálható. Azonban a tőlünk keletre fekvő országoknál, vagy a nálunk lényegesen magasabb vásárlóerővel rendelkező Szlovéniánál a magyar piac egyértelműen globalizáltabb.
"A vezető nemzetközi kiskereskedelmi márkák piaca közel sem telített a régióban - összegezte az elemzést Konthur Adrienne, a CB Richard Ellis budapesti ügyvezető igazgatója. A jelenleg magas GDP növekedést felmutató országokban robbanásszerűen bővül a kiskereskedelmi forgalom volumene, míg az érettebb piacokon inkább a kínálati paletta színesedése, mint a fogyasztás növekedése hajtja a kiskereskedelmi piacot. Magyarország ez utóbbi csoportba tartozik."