A jelentés készítői az orosz árnyékflottát szintekre osztják. Az 1. szint olyan olajszállító tartályhajókat foglal magában, amelyeknél úgymond természetes a szankciók kikerülése, hiszen tulajdonosaik közvetlenül kötődnek Oroszországhoz.

A 2-es szintű tartályhajók tulajdonosi szerkezete kétértelmű, de korábban egy oroszországi kötődésű tulajdonos vagy szövetség lobogója alatt álltak.

A 3-as szintű tartályhajók azok, amelyeknek már a 2022-es szankciók előtt is voltak ismert nemzetközi tulajdonosaik, de most gyakori látogatói az orosz olajszállítási csomópontoknak.

A flotta mérete 33 százalékkal nőtt az S&P Global Market Intelligence korábbi, 2023-as becslése óta. A 271 darab 1-es szintű tartályhajó nagy részét orosz, iráni vagy venezuelai állami érdekeltségek üzemeltetik. Ezekre az országokra szankciók vonatkoznak, és ezért nem várható el tőlük, hogy betartsák az olajár felső határát.

A 2. szintű tartályhajók gyakran változtatják a lobogójukat – e hajók 35 százaléka kétszer, 12 százaléka pedig több mint háromszor változtatta lobogóját. A legtöbb ilyen hajót olyan országokban jegyezték be, ahol minimális a tulajdonosi adatok nyilvánosságra hozatala, például Gabonban, és 2022 után alapított társaságok regisztrálták őket. Úgy tűnik, hogy ezek közül a vállalatok közül sok csak egyetlen tartályhajóval rendelkezik. Az orosz árnyékflotta tankereinek 73 százaléka olyan cégek tulajdonában van, amelyek két éve még nem is léteztek. Nagy részük idősebb hajó, vagyis 16-20 éve épültek.