2022 végén alakult meg az Olaj Ársapka Koalíció. A G7, az EU országait és Ausztráliát magába foglaló szervezet célja, csökkenteni az Oroszország olajbevételeit, amelyeket inváziója finanszírozására használ. Mindezt anélkül, hogy globális olajhiányt, vagy a gazdaságokat érintő ársokkot okoznának. A megoldás, amelyben közel két éve megegyeztek, az orosz olaj árplafonja volt, nem pedig az embargó. Oroszország továbbra is eladhatta az olajat a világpiacon, de kénytelen elfogadni a csökkentett árat. Az olajár-plafon tervezői valószínűleg tudták, hogy Oroszország megpróbálja majd kijátszani a szankciókat. A világpiacon pedig bőven lesz vevő az olcsóbb, kétes eredetű olajra. Az árplafon megkerülésére irányuló kísérletek költségesek, és a kijátszás csak akkor éri meg, ha az orosz olaj olcsóbb. Az ársapka eléri és elérte a célját, vagyis az orosz olajbevételek csökkentését, függetlenül attól, hogy megkerülik-e vagy sem a szankciókat.

Ez a mechanizmus azonban csak akkor hatékony, ha a koalíciós tagországok továbbra is érvényesítik az árplafont, és fejlesztik a szankciók elkerülésére irányuló kísérletek akadályozását. Ez mind a kormányok, mind az olajpiaci szereplők számára fontossá teszi az orosz „árnyékflottával” kapcsolatos naprakész ismereteket. Az árnyékflotta egy 591 olajszállító tartályhajóból álló képződmény, amely rejtőzködő taktikát alkalmaz a szankciók kijátszására. Ezen taktikák közé tartozik a gyakori zászlócsere, az automatikus azonosítási rendszerek letiltása vagy manipulálása, az úti szabálytalanságok, az összetett tulajdonlás vagy kezelés, valamint az átrakodás. Az S&P Global Market Intelligence és az S&P Global Commodity Insights részletes jelentést készített az orosz árnyékflotta részeként működő összes tanker összetételéről és jellemzőiről.