Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében nyújtott támogatások ellenére nem javultak a demográfiai mutatók, a foglalkoztatottság, és nem nőtt az egy főre jutó GDP a vidéki Magyarországon. A források a mikrovállalkozások megerősítése és a helyben történő foglalkoztatás javítása helyett 2009-től jellemzően a vidéki települések vonzerejének, képének javítását, a szolgáltatások színvonalának emelését szolgálták - ez áll az Állami Számvevőszék frissen kiadott jelentésében.
Az ÁSZ ellenőrzésének fő célja annak értékelése volt, hogy a 2007-2011 közötti időszakban eredményes és hatékony volt-e a vidékfejlesztési célkitűzések megvalósítására fordított források felhasználása. Az ellenőrzés az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) vidéki élet minőségének javítását, a vidéki gazdaság diverzifikálását, valamint a helyi közösségek megerősítését célzó intézkedéseit értékelte. A célok megvalósítására az ÚMVP keretében 270 milliárd forint áll rendelkezésre.
Alacsony a kifizetések aránya
Warvasovszky Tihamér az ÁSZ elnöke kifejtette: az Állami Számvevőszék ellenőrzése során kiderült, hogy 2011 végéig a teljes összeg mintegy 60%-ára történt kötelezettségvállalás, a kifizetések aránya ugyanakkor alig érte el a 20%-ot. Előfordult, hogy a megítélt támogatások esetében sem történt kifizetés - hívta fel a figyelmet Horthy Eszter, az ellenőrzés vezetője. Az ÚMVP III. tengelyében a határozattal lekötött 138 milliárd forint 7,8%-ában (10,8 milliárd forint) a támogatási döntés meghozatala óta több mint 24 hónap telt el úgy, hogy a kedvezményezettek kifizetési kérelmet még nem nyújtottak be - mondta el az ellenőrzésvezető.
Ezekre az esetekre a jogszabály nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő a beruházás megvalósítására, illetve a támogatásról való lemondásra. Az ÁSZ szerint a programozási időszak végéhez közeledve azonban magas a kockázata annak, hogy a támogatásról való lemondás esetén felszabaduló keretek új projektekre eredményesen nem vonhatóak be.
Az ÚMVP-t 2011 végéig több alkalommal módosították. 2008-ban a támogatás intenzitását a saját erő biztosítása megkönnyítése érdekében növelték. A változtatás eredményeként a támogatottaknak kevesebb saját erőt kell biztosítani, amely kedvezőbb feltételeket teremtett a vidéki térségekben jellemző kevésbé tőkeerős vállalkozások számára.
Célok és eredmények
2009-ben az ÚMVP pénzügyi kereteit átalakították, a mikrovállalkozások létrehozását és fejlesztését támogató források mintegy 56%-át átcsoportosították a vidéki települések vonzerejének, képének javítását, a szolgáltatások színvonalának emelését célzó intézkedésekre.
Ez az úgynevezett LEADER Helyi Akciócsoportok (LEADER HACS-ok) helyi vidékfejlesztési stratégiáikban az egyes intézkedésekre tervezett források alapján történt. Horthy Eszter ismertetőjében elmondta: 96 LEADER HACS jött létre az országban, ezek helyi önkormányzatokból, vállalkozókból és civil szervezetekből alakultak meg. Céljuk a források elosztása lokális vidékfejlesztési stratégiák alapján. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése megállapította, hogy ez a módosítás ellentétes volt az ÚMVP gazdaságfejlesztési programjának alapvető célkitűzéseivel. Ugyanis a források a mikrovállalkozások megerősítése, illetve a helyben történő foglalkoztatás javítása helyett jellemzően a vidéki települések vonzerejének, képének javítását, a szolgáltatások színvonalának emelését szolgálták.
Az ÁSZ szerint ez nem járult hozzá a vidéki térségek lakosságának alacsony gazdasági aktivitásából, az alacsony foglalkoztatottságból és ezáltal alacsony jövedelmi szintből fakadó társadalmi feszültségek kezeléséhez. A források átrendezésével egyidejűleg nem került sor a célkitűzések mérésére kidolgozott indikátoroknak átfogó felülvizsgálatára. Így viszont a kitűzött célok és a hozzá rendelt források nem voltak összhangban. A Vidékfejlesztési Minisztérium a jelentésre kiadott válasza szerint most elsősorban a munkahelyteremtést és a vidéki gazdaság fellendítését támogatják.
Irányítás és végrehajtás
Az ellenőrzés megállapította, hogy az ÚMVP irányításáért és végrehajtásáért felelős intézményrendszer, valamint a jogszabályi háttér kialakítása - az uniós előírásokkal összhangban - megtörtént. A jogszabályok nagy száma és gyakori változtatása azonban csökkentette az átláthatóságot, az igénylők nehezen igazodtak el a rendszerben.
További probléma, hogy az ÚMVP Irányító Hatósága a pénzügyi források iránti igények benyújtására ritkán és rendszertelenül adott lehetőséget. A támogatási kérelmek elbírálása elhúzódott, átlagosan 394 nap volt. Mindez az ÁSZ szerint veszélyezteti a támogatási rendszer megbízható működését, kockázatossá téve a források legkésőbb 2015-ig történő lehívását - emelte ki az ÁSZ alelnöke.
A LEADER HACS-ok az ellenőrzött időszakban eltérő költséghatékonysággal és eredményességgel működtek. Működési kiadásaikon belül a személyi jellegű ráfordítások nagyságrendje jelentősen eltérő volt. Aránytalanságok voltak a vezetők és a beosztottak számát, a vezetők tiszteletdíját illetően. A VM saját közlése szerint ezt a problémát is kezeli, elismerve a kritikát. Úgy alakította át az akciócsoportokat, hogy azokhoz bárki csatlakozhasson, a költségtérítések, tiszteletdíjak, irodabérletek csökkentésével a működési költségeiket az indokolt mértékűre szorította vissza.
Nem csökkent a lemaradás
Az ÁSZ ellenőrzése rámutat, hogy a vidéki térségekben az egy főre jutó GDP-ben, munkanélküliségi rátában, az aktivitási rátában, a foglalkoztatási rátában, a belföldi vándorlási különbözetnél 2005-höz képest pozitív irányú elmozdulás nem tapasztalható. Ebben szerepet játszott az is, hogy a befejezett projektek száma alacsony, a rendelkezésre álló forráskerethez képest a kifizetések aránya mindössze 20%.
Warvasovszky Tihamér alelnök hangsúlyozta: az ÚMVP-ben az eredmények mérésére meghatározott indikátorokat és ezek elérését biztosító forrásokat nem komplexen és nem összehangoltan változtatták, kevésbé összpontosítottak a támogatási rendszertől elvárt eredményekre, teljesítményekre és hatásokra. Az ÁSZ szerint ez veszélyezteti a területfejlesztési, felzárkózási és az ÚMVP kitűzött céljainak elérését.
A kialakított támogatási rendszerben a LEADER-megközelítés alkalmazása nem volt hatékony, mert a célterületek nagy száma volt jellemző, nagyon alacsony pontszámot elért projektek is részesülhettek támogatásban, valamint a projekteket nem egy stratégai cél mentén valósították meg a térségben. Az alkalmazott eljárási rend időigényessége a vállalkozások számára magas kockázatot hordozott.
