A nyugati dióburok-fúrólégy idegenhonos kártevőként csupán néhány éve van jelen hazánkban, annak első kártételét a válaszadók 75 százaléka öt éven belül észlelte. A védekezés messze leghatékonyabb módja a permetezés, amely azonban a többségében 10 méternél magasabbra növő diófák esetében csakis gépi technikával, rendszeres alkalmazással (tenyészidőszakban akár háromszori alkalom) és pontos időzítéssel lehet hatékony. Ezt a módszert a kis ültetvények tulajdonosainak egyszerűen nem éri meg alkalmazni. Az ő többségük (52 százalék) a lehullott termés szelekciójával, a fertőzött részek megsemmisítésével igyekszik óvni jövőbeli diótermését, 20 százalék a pusztítás mértékét látva eleve lemond a termésről, ők a diófákat árnyékadó faként megtartják a kertjükben, remélve, hogy a későbbiekben a jelenleginél hatékonyabb ellenszerrel tudnak majd védekezni a kártevő ellen. További 7 százaléknyian viszont a diófák kivágását tervezik.
Kedvező jelek: idén kisebb volt a kártevő populációja
Bár ez a vegyszeres védekezést nem folytató kiskertekben nem okozott számottevő javulást, a dióburok-fúrólégy országos jelenlétét monitorozó rendszer tavalyhoz képest a populáció 40-60 százalékos visszaesését mutatta ki. Vélhetően időjárási okokra is visszavezethető, hogy a kihelyezett rovarcsapdákban Budapest XI. kerületében 42 százalékkal, Debrecenben 39 százalékkal, míg Győrben 56 százalékkal volt kisebb a kártevő előfordulása. Mindebből ugyanakkor nehéz hosszú távú következtetést levonni a dióburok-fúrólégy populációjának jövőbeli hazai alakulását illetően, tudta meg az Agroinform.hu Zsigó György növényorvostól.
