Az Agroinform.hu kérdőívére az ország minden részéből közel 1100 válasz érkezett, így bár a felmérés nem reprezentatív, kellően átfogó képet ad az országban 2011 óta jelenlévő kártevőnek a kisebb hazai dióültetvényeken gyorsan kiteljesedő pusztításáról. A válaszokból az derült ki, hogy idén a tulajdonosoknak mindössze 4 százaléka nem találkozott a dióburok-fúrólégy kártételével, miközben 43 százalék teljesnek, 48 százalék pedig a termés többségét érintőnek írta le a rovar pusztítását. Megyék szerint nem volt megkülönböztethető a kártétel mértéke, noha idén a déli országrészben kevesebb, az északiban több légy jelenlétét detektálták a rovarcsapdák.
„Ahogy a kiskertekből gyakorlatilag eltűnt a dió, jelentős változásnak lehettünk tanúi: 2020-ban még a diófával rendelkező kiskerttulajdonosok 84 százaléka válaszolta azt az Agroinform felmérésére, hogy a diót elsősorban a saját kertjéből szerzi be, ez az arány néhány év alatt 10 százalék alá esett. Ma már a piacokon is csak elvétve találni olyan őstermelőt, aki a saját kertjéből származó diót kínál vásárlóinak” – mutatott rá Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője.
Nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa): Az USA és Mexikó területéről származó, Európában a 80-as évek eleje, míg Magyarországon 2011 óta jelenlévő kártevő rovar. Kártétele a dióféléket (Magyarországon a közönséges diót és a fekete diót) érinti, nőstényei ugyanis a megtermékenyítést követően tojásaikat a dió zöld burkába süllyesztik. A kikelt lárvák ezt a zöld burkot rágják. A lárvák növekedésével a dió felpuhuló burkán egyre nagyobb fekete foltok jelennek meg, amelyek végül gyakran az egész felületre kiterjednek. Korai fertőzések esetén csökkenhet a dió mérete, illetve – a kártevők által előidézett rothadásos folyamat következményeként – a dióbél elszíneződhet és ráncosodhat. Emiatt még kisebb fertőzési értékek mellett is jelentősen romlanak a héjas dió minőségi mutatói.
