A lakásfejlesztések hosszú átfutási ideje miatt a finanszírozási feltételek változása és az új lakások piacra kerülése között jelentős idő telhet el. A kiemelt beruházások felülvizsgálata, az engedélyezési folyamatok, a kivitelezési kapacitások, az építési költségek és a finanszírozás egyaránt befolyásolhatják, milyen gyorsan jelenik meg új kínálat. Ha a kereslet rövid idő alatt növekszik, miközben az átadások csak később követik, az egyes szegmensekben további árnyomás alakulhat ki. A támogatás tényleges hatásához az is lényeges, hogy milyen négyzetméterár-korlátok és egyéb feltételek vonatkoznak majd a Wekerle Plusz keretében megvásárolható új lakásokra. Ezek ismerete nélkül egyelőre nem állapítható meg, hogy a fejlesztések mekkora része lesz elérhető a programra jogosult vásárlók számára.
A lakásállomány megújulása szintén hosszabb távú kihívás. Ha szemléltető számításként százéves átlagos lakás-életciklussal számolunk, a mintegy 4,6 milliós magyar lakásállomány folyamatos megújításához évente körülbelül 46 ezer új lakás építésére lenne szükség. Ez nem rövid távú építési célérték vagy hivatalos előrejelzés, hanem annak érzékeltetése, hogy a lakásállomány mennyiségi és minőségi fenntartása folyamatos feladat. A tényleges lakásépítési igényt ugyanakkor a lakások megszűnése, a felújítások, a háztartások számának változása és a lakásállomány területi összetétele is befolyásolja.
