A munkájuk révén a fővároshoz kötődők itteni letelepedésének erős motiválója lehetett a lakáspiaci kínálat. Például 2015-ben a KSH adatai szerint egy használt lakás átlagos négyzetmétere Pest vármegyében 174 ezer forint volt, azaz 40 százalékkal volt olcsóbb, mint „ugyanaz” a fővárosban. Az új lakásoknál pedig 38 százalékos árelőnyt mutatott a statisztika. E lehetőség is vonzotta a be- (illetve a fővárosból ki-) költözőket, az ő érdeklődésük pedig hajtotta az árakat. Bár az említett arányok 2022-re sem változtak drámaian – a használt lakásoknál 43 százalék lett a rés, az újaknál pedig 39 százalék –, de az árváltozás dinamikája jól mutatja a kölcsönhatást. Az időszak első felében, 2015 és az utolsó Covid-mentes „békeév”, 2019 között a használt lakások négyzetmétere 115 százalékkal drágult a fővárosban, míg az övező régióban csupán 72 százalékkal.
A fordulat a járvány idejéhez köthető, onnantól kezdve gyorsabban drágult az agglomeráció: míg 2019-2022 között a fővárosban 35 százalékos átlagár-növekedést regisztráltak, addig a városhatáron túl közel kétszer akkorát, 61 százalékot. Tavaly – hasonlóan az ország más területeihez – a Pest vármegyét érintő belföldi vándorlás is visszaesett, ám az ebből fakadó népességnövekedés itt jelentősen, több mint 30 százalékkal múlta alul az előző évit. (A 2022-esnél kisebb gyarapodást utoljára 2015-ben mértek.) Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a 2021-es bázis nagyon magasan volt, köszönhetően a Covid-generálta kiköltözési hullámnak.
