Európában a koronavírus-járvány idején életre hívott, sok esetben a nagyvállalati kört támogató garanciaprogramok lezárása miatt a fennálló garanciavolumen 22,5 százalékkal zuhant, s az újonnan nyújtott kezességvállalások volumene tavaly 8 százalékkal csökkent. A Garantiqa kezességvállalási portfóliója ezzel szemben 2023-ban is 6 százalékkal növekedett, a társaság közel 37 ezer új szerződést kötött, ami 1,3 százalékkal haladta meg a 2022-es számokat. Mindezt annak fényében érdemes értékelni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2023-ban a kkv-szegmensben 17 százalékkal alacsonyabb volt az új vállalati kihelyezések volumene, mint a megelőző évben. „Kezességvállalási aktivitásunknak köszönhetően a hazai vállalkozások nem akadtak fel a banki kockázati szűrőkön, s így a megugró infláció és hitelkamatok időszakában módjuk volt arra, hogy a túlélést jelentő, kigazdálkodható kamatozású államilag támogatott hiteleket vehessenek fel” – emlékeztetett Szabó István Attila.
Fókuszban a kis cégek
Az AECM adatai szerint a garanciaszerződések számában mindössze 0,6 százalékos visszaesés volt tapasztalható az elmúlt évben, a garanciaintézmények pedig egyre inkább a mikro- és kisvállalati szegmens felé fordulnak üzleti aktivitásukkal. Ez annak fényében érthető, hogy a kisebb cégek korlátozottabb hozzáféréssel rendelkeznek a hitelpiachoz, s érzékenyebbek az olyan gazdasági ingadozásokra, mint amit az orosz-ukrán háború következményei jelentenek (energiaárak emelkedése, ellátási lánc zavarai, kereskedelmi szankciók stb.). A mikro- és kisvállalati szegmens felé fordulás, jól mintázza a garanciaintézmények anticiklikus szerepét. Magyarország a kormány egyértelmű szerepvállalásának köszönhetően ebben a tekintetben is az unió előtt jár: a kis- és középvállalkozások elsőszámú hitelterméke, a 2002-ben indult Széchenyi Kártya Program több, mint két évtizede segíti a hazai vállalkozásokat: csak tavaly több mint 46 ezer szerződést kötöttek a bankok a cégekkel közel 1700 milliárd forint összegben.
