Fotó: ec.eu
Az uniós tagállamok állam- és kormányfői hétfőn Brüsszelben megállapodtak annak a szerződésnek a részleteiben, amely a paktumhoz csatlakozó országokban növeli a költségvetési fegyelmet. Ezt az egyezményt elvben a 17 euróövezeti ország köti meg, de csatlakozhat hozzá a többi tíz, eurózónán kívüli EU-tagállam is. Közülük nyolcan a csatlakozás mellett döntöttek a mostani csúcstalálkozón, a két kimaradó Nagy-Britannia és a Cseh Köztársaság kivételével. Diplomáciai források szerint a csehek parlamenti eljárásrendi okokra hivatkozva mondtak egyelőre nemet, de elképzelhető, hogy később meggondolják magukat.
Fotó: ec.eu
Kiemelt jogszabályba iktatják
A tárgyalások során Lengyelország - amelynek álláspontját osztotta Magyarország is - elérte, hogy az egyelőre nem euróövezeti, de az új szerződést aláíró EU-országok részt vehetnek majd azokon az euróövezeti csúcstalálkozókon, amelyeket a teljes körű EU-csúcstalálkozók után tartanak. Az euróövezethez tartozó 17 ország azonban időnként - sürgető ügyek megtárgyalására - úgy is összeül majd, hogy nem hívják meg a nyolc nem euróövezeti, de a pénzügyi szerződésben részes országot - mondta el a csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök. Az EU-csúcs helyszínén név nélkül nyilatkozó diplomaták is elmondták: létrejött a kompromisszum abban a kérdésben, hogy az egyelőre az euróövezeten kívüli, de a pénzügyi unióról szóló új szerződéshez csatlakozni kívánó államok részt vehetnek az euróövezeti csúcstalálkozókon. A kompromisszum lényege az, hogy évente legalább két csúcstalálkozót rendeznek majd csak az eurózóna országai számára a gazdasági konvergencia, valamint az euróval kapcsolatos stratégia kérdéseiben, és ezen felül lesz egy olyan csúcsértekezlet is, ahol az új uniós szerződést aláíró, de az euróövezeten kívüli országok is részt vehetnek majd.
Orbán Viktor sajtótájékoztatóján kifejtette azt is: Magyarország azért hajlandó csatlakozni a szerződéshez, mert a magyar diplomáciának a szerződés részleteinek kimunkálása során sikerült elfogadtatnia a Budapest számára kedvező szabályozást, így a szerződés jogi következményei a csatlakozó, nem euróövezeti országokra nézve csak az eurózónába való belépéstől lépnek életbe. Emellett a szerződés nem tesz utalást a Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár által korábban felvetett „euró plusz" intézkedéscsomagra, amelynek elemei közül az adóharmonizáció Magyarország számára elfogadhatatlan lett volna.
Az új szerződés aláírói egyebek között kiegyensúlyozott államháztartás folytatása mellett kötelezik el magukat, vállalják, hogy ezt kiemelt jogszabályba iktatják, és tudomásul veszik, hogy a küszöbök tartós átlépése szankciókat vonhat maga után. A szerződés lényegében automatikus szankciókat ír elő a részes országokkal szemben, ha költségvetési hiányuk meghaladja a GDP 3 százalékát. A cél azonban ennél is nagyratörőbb: az úgynevezett kiegyensúlyozott költségvetés elérése, amit 0,5 százalékosnál alacsonyabb strukturális - vagyis az adósságtörlesztést és az esetleges kivételes körülmények miatti tényezőket nem számító - deficitszintként határoznak meg.
Fotó: ec.eu
Szerződés márciusban
Herman Van Rompuy, az állam- és kormányfői tanács elnöke bejelentette, hogy a szerződést a következő uniós csúcstalálkozón, márciusban aláírják. Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a találkozó után azt hangoztatták, hogy a hétfőn született döntések tovább erősítik a bizalmat az uniós országok gazdaságaiban.
Az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról rendelkező szerződést is jóváhagyták a mostani csúcsértekezleten. Az ESM - a hasonló célokat szolgáló ideiglenes eszközzel (EFSF) eleinte párhuzamosan - idén júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel.
A görög pénzügyi válság helyzetével is foglalkoztak az uniós csúcstalálkozón. Barroso és Van Rompuy bizakodásuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Athén és magánhitelezői között még a héten megszülethet a megállapodás az adósság könnyítéséről, és egyetértésre juthatnak a déli országot segítő új pénzügyi támogatási programról is. Több uniós vezető - mindenekelőtt Merkel - ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Görögországnak további erőfeszítéseket kell tennie vállalásainak betartása érdekében.
Az állam- és kormányfők ezúttal külügyi témákat is érintettek. Mint Van Rompuy beszámolt róla, elítélték a szíriai rezsim által elkövetett atrocitásokat és elnyomást, és arra sürgették az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket ezek megfékezésének érdekében. Emellett ezen a szinten is jóváhagyták az Irán ellen múlt héten elhatározott uniós szankciókat, beleértve a júliustól kezdődő olajembargót.
Jó hír a kkv-knak és a fiataloknak
Az állam- és kormányfők - a kiadott közlemény tanúsága szerint - számos olyan lépésről hoztak politikai döntést, amelynek révén több hitelhez juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenthetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek. Orbán Viktor értékelése szerint ez a váltás Magyarország számára kedvező, és növeli annak az esélyét, hogy a magyar gazdaság a nehéz idei első fél év után a második fél évben gyorsabb növekedési pályára állhat. A miniszterelnök megjegyezte: az unió gazdaságpolitikai irányváltása már érzékelhető volt annak nyomán is, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank új elnöke elődjétől eltérő monetáris politikát folytat, olyat, ami segíthet a nehézségekkel küzdő Olaszországnak és Spanyolországnak.
Herman Van Rompuy egy korábbi internetes üzenetben azt is bejelentette, hogy a kis- és középvállalkozások további támogatásán túl korábban fel nem használt uniós forrásokat csoportosítanak át a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére. Bár az uniós vezetők a gazdasági stabilizálódás jeleit látják az unióban, a piacokon továbbra is feszültség és bizonytalanság tapasztalható, ezért - túl azon, hogy a tagországok komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy kiegyenlítsék államháztartásuk egyenlőtlenségeit, és fenntartható módon konszolidálják pénzügyeiket - a növekedés és foglalkoztatás terén is további erőfeszítésekre van szükség.
A nyilatkozat megerősítette, hogy három területen sürgős előrelépést tartanak fontosnak: a fiatal korosztályok munkanélkülisége elleni fellépésben, az egységes uniós belső piac kiterjesztésében, valamint a kis- és közepes vállalkozások segítésében.
A tagországok vezetői megállapodtak abban is, hogy minden tagállamban külön programokat állítanak össze a fiatal korosztályok foglalkoztatási gondjainak enyhítésére. Barroso a kormányfői tanács előtt ezzel kapcsolatban egyebek között azt hangoztatta, hogy az uniós adatbázisban jelenleg is több mint egymillió üres állás található, amelyre ezekből a csoportokból keresnek jelentkezőket. A bizottsági elnök felsorolta azokat az országokat, ahol a fiatalkori munkanélküliség magasan az uniós átlag fölött van: Spanyolország, Görögország, Szlovákia, Lettország, Olaszország, Portugália, Litvánia, Írország.
