Az, hogy nem vetettek ki azonnali vámot a Kínából származó importra, mind Kína, mind a többi nagy ázsiai exportőr számára átmeneti megnyugvást jelenthet addig is, amíg Trump kormánya újraértékeli a kereskedelmi gyakorlatot és a különböző megállapodásokat. Az új kormányzat azonban még csak éppen hogy felállt, viszont már korábban is kinyilvánította azt a szándékát, hogy a vámokat a Kínával és az USA más nagy kereskedelmi partnereivel folytatott tárgyalások során nyomásgyakorló eszközként fogja felhasználni.

„Úgy véljük, hogy a vámok emelésének kockázata továbbra is jelentős, különösen Kína felé. A Fehér Ház közleményéből és a TikTok betiltásának elhalasztásáról szóló intézkedésben szereplő határidőből arra lehet következtetni, hogy a kereskedelmi és vámkockázatok témája április elején forrósodhat fel újra. Eközben továbbra is fennáll a veszély, hogy megemelik a más nemzetekkel − többek között az EU-val − szembeni vámokat, vélhetően akkor, ha azok nem növelik az amerikai energiatermékek importját” – mondta el Al-Hilal István.

Emellett a bevándorlási politikát is szigoríthatják úgy, hogy kísérletet tesznek a kitoloncolások számának növelésére és a beáramló migráció további visszaszorítására. Anélkül, hogy pontosabb ütemtervet is említett volna, Trump jelezte, hogy a nagyobb városokban „sor fog kerülni” aktív kitoloncolásokra és razziákra. Ez magasan tartja az egyéb munkaerő-kínálati sokkokból eredő, kis valószínűséggel bekövetkező, ám annál nagyobb hatású kockázatok (ún. tail riskek) veszélyét, és felfelé ható inflációs kockázatokat teremt, különösen akkor, ha a kitoloncolások nagyarányú belső áttelepítésekkel is együttjárnak.