Az áfarendszer szempontjából Magyarország a legkevésbé vonzó országok között szerepel, derül ki a KPMG 22 országot felölelő felméréséből. A nemzetközi kutatás ugyanakkor rámutat: ha egy állam versenyképes szeretne maradni, a következő öt évben kiemelt figyelemmel és ráfordítással kell kezelnie a kérdést. Ugyanis a szakemberek és a gazdasági élet szereplői úgy vélik, a jövőben az egyes kormányok a társasági adók helyett nagyobb szerepet szánnak majd a közvetett adóknak.

Philippe Norré, a KPMG adópartnere szerint a cégek többsége az áfa területén még inkább csak a kockázatokat és terheket látja, holott körültekintő tervezéssel az áfázásban jelentős megtakarítások is elérhetőek. Az eredményességhez főként a szakmai ismeretek bővítése és a technikai háttér fejlesztése szükséges. A multinacionális vállalatok vezetőinek háromnegyede úgy véli, hogy kormánya a jövőben nagyobb mértékben támaszkodik majd a közvetett adókra (így az áfára vagy a forgalmi adókra), mivel a globális adóverseny lenyomja a társaságiadó-rátákat.

Ugyanakkor manapság nagyobb kockázatot jelentenek számukra az "áfa körüli hibák", mint a társasági adózással kapcsolatos tévedések. A KPMG kutatása felhívja a figyelmet arra is, hogy a vállalatok naponta mekkora áfatömeggel küzdenek meg: a megkérdezettek 82 százaléka állította azt, hogy szervezetükön évente több mint 200 millió dollár általános forgalmi adó "áramlik át". (Az áfa-kulcs megemelése mellett érvelt Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa egy környezetvédelmi adózásról szóló budapesti konferencián.)

Az áfaforgalom jelenlegi szintje igen megdöbbentő a pénzügyi és adóügyi vezetők szerint, és egyértelműen komoly gondot okoz számukra. Ahogy emelkedik az áfával kapcsolatos hibák következményeinek súlya, úgy lesz egyre fontosabb az áfaszabályok követése - a vállalatok számára ma már ez jelenti a legnagyobb adókockázatot, szemben a korábbi társaságiadó-, és jövedelemadó-központú megközelítéssel.