Közülük kiemelkedik Lettország (+36 százalék), Görögország (+26 százalék), Luxemburg (+18 százalék) és Spanyolország (+17 százalék), utóbbi azzal is, hogy ott immár kilenc negyedéve tart töretlenül a növekedés. Az idei II. negyedév legrosszabbul a finneknek sikerült, nálunk 62 százalékkal kevesebb lakás építésébe fogtak most, mint egy évvel korábban. Svédország csak egy kicsivel teljesített jobban (-57 százalék), majd Litvánia (-43 százalék) következik a sorban, aztán jön Észtország (-41 százalék), majd pedig Magyarország (-40 százalék). Valamennyiük visszaesése messze meghaladja az uniós átlagot (-19 százalék).
Fellendülés majd esés
Az Eurostat egy olyan indexszel is jellemzi az egyes tagországok aktuális eredményeit, amelynek a viszonyítási alapja (azaz a 100 százalék) a 2015-ben kiadott építési engedélyek alapján létesítendő lakások száma. Ezek változása azt mutatja, hogy az egyes országok piacai eléggé hasonló utat követnek: a Covid után mindenhol fellendülés következett, ám az azóta már majdnem mindenütt esésbe fordult.
Magyarországon 2022. II. negyedében regisztrálták a legmagasabb értéket, ekkor az indexünk 327 százalékot mutatott. Ez csökkent egy esztendő alatt, 2023. II. negyedévére 196 százalékra. Ez még mindig jó közepes eredménynek látszik az uniós mezőnyben, hiszen bár vannak ugyanekkor jóval lendületesebben építő tagországok is, mint Görögország (524 százalék), Spanyolország (403 százalék), Ciprus (357 százalék) ám a másik végletként igencsak gyengéket is találni, mint Észtország (61 százalék), Svédország (65 százalék), Finnország (68 százalék) vagy Ausztria (77 százalék).
