Azok pedig akkor haladnak, ha eléggé serkentő számukra a piaci kereslet. Ahogy az elemző magyarázza, a befektetők, bár visszafogottan, de most is építenek, ám a befejezést és piacra vitelt illetően nincsenek időnyomás alatt. Például azért sem, mert akár 2028 végéig is alkalmazhatják az 5 százalék-os kedvezményes áfát, ha 2024 végéig megszerzik a projektjükre a végleges építési engedélyt.
A bizakodást jobban tükröző építési engedélyeket illetően ugyancsak különbségeket mutat a statisztika, ám e tekintetben éppen ott nagyobb a csökkenés, ahol jellemzően a saját szükségletükre építenek az emberek. A fővárosban és a vármegyeszékhelyeken 39, a kisebb városokban 43, míg a falvakban 49 százalékos visszaesést mértek. Ebben ugyancsak megmutatkozhat a nagyobb projektek nagyvárosi dominanciája, azok irányítói ugyanis jobban állják-menedzselik a válságot, mint a magán-lakásépítők zöme.
Kontinetális trend
A hazai lakásépítés megtorpanása illeszkedik a Covid után kibontakozott kontinentális trendbe. Az Eurostat adatai Ausztriában mutatják a legrégebb óta tartó folyamatos visszaesést. Ott a kiadott új építési engedélyek száma már 2021 április-júniusától egyre csökken. Azóta a negatív fordulat elérte a legtöbb uniós országot, és ezzel 2022. III. negyedévére már a közösség egészében kevesebb lakásépítés indult, mint egy esztendővel korábban. 2023 tavaszára mindössze hat tagország maradt, amelynél az építési kedv még felülmúlta az egy évvel korábban regisztráltat.
