Párizs északi, hátrányos helyzetű elővárosai lesznek az olimpiai játékok legnagyobb haszonélvezői. Az új olimpiai falu, amely több mint 10 ezer sportolónak ad majd otthont az olimpia idején, egy korábbi ipari rozsdaövezetben épült, amelyet alacsony iskolázottságú lakosság, magas bűnözési ráta és magas munkanélküliség jellemez. Az olimpiai falu és az új vízi sportközpont fejlesztése, valamint a városközpont jobb megközelíthetősége várhatóan pozitív változásokat hoz majd. Az olimpiai játékok után a falu diákszállásokból és lakóházakból, irodákból, szállodákból és a kapcsolódó szolgáltatásokból álló közösséggé alakul át, fenntartható örökséget hagyva maga után.

Ambiciózus fenntarthatósági célok

A 2024-es párizsi olimpiai játékok szervezői ambiciózus célként tűzték ki, hogy a rendezvény karbonlábnyomát a 2012-es londoni és a 2016-os riói olimpiához képest a felére csökkentik. A londoni és a riói játékok egyenként mintegy 3,5 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak ki, míg a a párizsi célkitűzés 1,6 millió tonna. Ez a csökkenés több tényező együttes hatásának köszönhető, többek között annak, hogy 95 százalékban a meglévő és ideiglenes infrastruktúrára támaszkodnak, így minimalizálják az építési kibocsátást. Az elektromos áramot megújuló forrásokból nyerik majd, és a nézők számára „alacsony karbonlábnyomú" menüket kínálnak, amelyek több növényi alapú összetevőt tartalmaznak. A hagyományos légkondicionálás nélküli hűtés érdekében az olimpiai faluba földalatti vízhűtő rendszert telepítenek, hasonlóan ahhoz, amelyet a Louvre is használt a közelmúltbeli hőhullámok idején. Az olimpia után a Szajna partján, Seine-Saint-Denis-ben található olimpiai falu egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású, környezetbarát lakó- és kereskedelmi negyeddé alakul át, amely hatezer új lakosnak ad majd otthont.