Ellentétben a közhiedelemmel, az olimpia hatása a rendező ország államháztartására korlátozott -állítják a kutatók. Bár a rendezés költségei az idők során emelkedtek, a rendező ország teljes költségvetésére gyakorolt hatása elhanyagolhatónak tűnik szemben például a világjárvány vagy az Ukrajna elleni orosz inváziót követő energiasokk negatív költségvetési hatásaival. Ez igaz a párizsi olimpiára is. A bevételi oldalon a megnövekedett gazdasági aktivitás várhatóan 5,4 milliárd euró értékben növeli az adóbevételeket, így az Allianz Research becslése szerint az állami bevételek és kiadások közötti egyenleg enyhén pozitív, 0,4 milliárd euró lesz Franciaországban. Fontos kiemelni továbbá, hogy a szervezők vállalták: a szerződések legalább 25 százalékát a helyi kkv-k és szociális vállalkozások számára tartják fenn, amely legalább 2 milliárd euró értékű megrendelést jelent a szektor számára.

A mondás, miszerint „az olimpia sokkal többet jelent a sportnál" az infrastruktúrára is igaz, amely a rendező városban jellemzően a sportlétesítményeken túlmutató fellendülést eredményez. Az infrastruktúra fejlesztése az olimpia megrendezésének egyik legnyilvánvalóbb előnye. Bár a közvetlen gazdasági hatások eltérőek lehetnek, az infrastrukturális örökségek között az élen szerepelnek a jobb közlekedési hálózatok, a fejlettebb távközlés és az új vagy korszerűsített sportlétesítmények. Párizs esetében az olimpiával kapcsolatos infrastruktúra-beruházások hozzájárulnak a város hosszú távú élhetőségének javításához, ezáltal növelve a lakóövezetek vonzerejét és az ingatlanok értékét.