Ez a trend nem csak hazai jelenség. Az International Workplace Group (IWG) 2024–2025-ös globális kutatása szerint a hibrid munkát végzők:

• 36 százalékkal kevesebb betegszabadságot vesznek ki;
• 70 százalékkal kevesebb stresszhez köthető egészségügyi panaszról számolnak be;
• 74 százalékuk szerint jobban kézben tudják tartani egészségi állapotukat;
• 80 százalékuk úgy érzi, javult a munka és a magánélet közötti egyensúlya.

A hibrid munkamodell nemcsak egészségesebb munkakörnyezetet biztosít, de a vállalati teljesítményre is kedvezően hat: az IWG adatai szerint a hibridben dolgozó munkavállalók 85 százaléka elégedettebb, 74 százalékuk motiváltabbnak érzi magát, és 86 százaléka úgy véli, hogy a hibrid modell jelentős mértékben hozzájárul a dolgozói megtartáshoz.

A Stanford Egyetem közgazdásza, Nicholas Bloom által vezetett nemzetközi tanulmány is hasonló következtetésre jutott. Egy több mint 1 600 fős mintán végzett kísérletben azt találták, hogy azok a dolgozók, akik heti két napot otthonról dolgozhatnak, ugyanolyan teljesítményt nyújtanak, ugyanolyan eséllyel kapnak előléptetést, miközben a fluktuáció 33 százalékkal csökkent. A hatás különösen erős volt a nők, a nem vezető pozícióban dolgozók és a messziről ingázók körében.

„A rugalmas munkavégzés ma már nem versenyelőny vagy extra juttatás, hanem alapelvárás – különösen a tudásalapú szektorokban. Azok a cégek, amelyek ezt nem ismerik fel időben, könnyen elveszíthetik a tehetségeiket. A sikeres hibrid modell azonban nem pusztán technológiai vagy szervezési kérdés – ez elsősorban a bizalomra épülő vállalati kultúráról szól. Mi felnőtt, felelősségteljes emberekkel dolgozunk, közösen teremtünk meg és tartunk fent egy család- és felnőttbarát munkahelyi modellt” – tette hozzá Szarka Gábor.