A belföldi értékesítés növekedésével együtt az exportértékesítés is dinamikus emelkedést jelez, egyben pedig azt is, hogy az ágazat főként exportra termel.

Ennek hátterében elsősorban a Magyarországon tevékenykedő külföldi eredetű leányvállalatok állnak, akik a gyártást itt, míg az értékesítést már külföldön bonyolítják. 2023-ban a belföldi értékesítés 75 835 millió forintot tett ki, az export pedig 411 681 millió forintot ért el.

Az idei év mindeddig nem kedvezett az ágazatnak, a 2024. I. negyedévi adatok szerint 11,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest a textil- és bőripar termelési volumene. A visszaesés hátterében elsősorban a fogyasztási szokások megváltozása állhat. A korábbi magas inflációs hatás következtében a ruházati cikkeknél csökkent a fogyasztás mértéke, ami visszafogta a termelés mennyiségét is. Ugyan a fogyasztási adatokban időközben már javulás kezdődött, viszont a ruházati, textil- és egyéb könnyűipari termékek termelése és értékesítése várhatóan csak lassan rendeződhet vissza a korábbi szintre. Szintén negatívan befolyásolta a termelést az energiaárak növekedése, hiszen a könnyűipar ezen része rendkívül energiaigényes ágazat. A rezsiköltségek megugrása elsősorban az eladási árakban tükröződött, így a fogyasztás mértékének ez is gátat tudott szabni.

Lényegesen átalakult az ágazat vállalkozási formáinak összetétele is az elmúlt évek során. Míg 2015-ig főként társas vállalkozásban, 2016-tól inkább önálló vállalkozások formájában működnek az iparág szereplői. Az egyéni vállalkozók száma ugyancsak növekedést mutat, 2010-hez képest 2023-ban közel 15 százalékkal többen döntöttek az ilyen jellegű foglalkozás mellett. Az összesített adatok szerint 2023-ban 7 420 vállalkozás működött Magyarországon textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásának területén. Reneszánszát éli a manufakturális egységek létrehozása, ahol egy-egy fő készíti el a termékeket, végig kézműves módszerekkel. Az így elkészült portékákat interneten vagy vásárok alkalmával értékesítik.