2023-ban a textiliparban alkalmazottak száma 7 700 fő volt, a ruhaiparban pedig 17 178 fő dolgozott. Az ágazat egyik súlyos problémája a munkaerőhiány, amit ma is, ahogyan a XVIII-XIX. században tették, külföldi vendégmunkásokkal igyekeznek megoldani. A kevés dolgozószám elsősorban az alacsony munkabérnek tudható be, a legtöbb alágazatban a bruttó havi bér nem éri el a 400 ezer forintot, a 300 ezres határt is csak néhányan léphetik át.
A 2021-es munkabér adatok szerint a legmagasabb havi bruttó bért a bőrkikészítő és feldolgozó gépkezelők, valamint a gyártósor mellett dolgozó, 30-39 év közöttiek kaphatják. Ők, a 30 év alatti korosztályban átlagosan havi bruttó 330 262 forintot, a 30-39 év közöttiek havi bruttó 332 273 forintot kereshetnek. Az e fölötti korcsoportba tartozók ebben a szektorban jóval alacsonyabb bruttó munkabérekkel számolhatnak: a 40-49 év közöttiek 303 382 forintot, míg az 50 éves és afeletti dolgozók 294 253 forint bruttó havi fizetést kapnak. További érdekes adatot láthatunk a textilműves, hímző, csipkeverő értékeinél is. Itt csak 50 éves és afeletti dolgozókat regisztrált a KSH az adatfelvétel során, az ő havi bruttó illetményük pedig 157 877 forint volt. Az alágazat korcsoporti megoszlása arra is enged következtetni, hogy lassanként eltűnik a csipkeverő, textilműves, hímző mesterség.
A főként nőket foglalkoztató szakmában a munkaerőhiány másik oka a szakképzettség hiánya. Az elmúlt évtizedekben sokat romlott a képzést elvégzők aránya a többi szakmához képest, emellett pedig nőtt azok száma, akik ugyan rendelkeznek képesítéssel, viszont pályaelhagyónak minősülnek. A felsőoktatási képzések között ugyancsak kevesen jelölik meg a textilműves vagy textiliparral foglalkozó szakokat. A 2024-es felvételi eljárás keretében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem divat és textiltervezés szakára összesen 62-en, textiltervezés szakra 247-en jelentkeztek. A METU (Budapesti Metropolitan Egyetem) textiltervezés szakját 65, míg a divat és textiltervező képzést 41 hallgató választotta az idei felvételi során. Mindezekből is látszik, hogy a szakma megítélése a nehéz munkakörülmények és az alacsony bérek miatt már a képzési területeken is visszaköszön.