Érdekes változás, hogy a munkáltatók az egészségpénztárak helyett inkább a nyugdíjpénztárak felé csoportosították át a befizetéseiket. Ezzel párhuzamosan számottevően bővültek mind a nyugdíj-, mind pedig az egészségpénztárak tagdíjbevételei, az utóbbiak kifizetései között pedig látványosan nőttek a gyermekekkel kapcsolatos kiadások, valamint a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztésre igénybe vett összegek.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona a háború és más negatív globális tényezők okozta megtorpanást követően 2023 második negyedében 1,7 ezer milliárd forint fölé nőtt, ami eddig nem tapasztalt szintre emelte a pénztárakban kezelt nyugdíjmegtakarításokat – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) friss adataiból.
A vagyongyarapodás annak köszönhető, hogy – a tagi és munkáltatói befizetések további növekedése mellett – folytatódott a hozamok múlt év közepétől elkezdődött javulása: az első negyedévi mintegy 2,2 százalékot követően a szektor átlagosan 6,3 százalékos hozamot ért el. Ezzel a kedvezőtlen tőkepiaci körülmények miatt tavaly bekövetkezett veszteségek jelentős részét már sikerült ledolgozniuk a pénztáraknak, bár a kitartóan magas hazai infláció miatt reálhozamról továbbra sem beszélhetünk.
„Magyarországon a jelenlegi inflációs környezetben rövid távon nehéz reálhozamot biztosító befektetési lehetőséget találni. A 2008-as válság és az azt követő időszak tapasztalatai alapján abban bízunk, hogy az infláció már megindult enyhülése mellett és a jelenlegi egyre javuló hozamkörnyezetben középtávon visszatér a reálhozam” – mondta Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke. Hozzátette: „az állampapírpiacon és a tőzsdéken bekövetkezett kedvező változásoknak köszönhetően a pénztári szektor hatékonyabban tudja megvalósítani a tagok öngondoskodási céljait.”